Képviselőházi irományok, 1892. XXXI. kötet • 947-1031. , CCV-CCXXXII. sz.

Irományszámok - 1892-1014. Kimutatás, Dr. Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi magy. kir. ministernek, a Madarász József országgy. képviselő úr által, a képviselőház 1893. évi október hó 14-én tartot ülésében tett interpellatiójára 1895. november hó 27-én adott és a képviselőház által tudomásul vett válaszához

1014.'blm. 321 1014. szam. Kimutatás, Dr. Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi magy. kir. ministernek, a Madarász József országgy. képviselő úr által, a képviselőház 1893. évi október hó 14-én tartott ülésében tett interpellatiójára 1895. november hó 27-én adott és a képviselőház által tudomásul vett válaszához. Madarász József képviselő úr 1893. évi október hó 14-ik napján a következő három kérdésre kért választ tisztelt hivatalbeli másodelődöm gróf Csáky Albin akkori vall. és közokt. m. kir. minister úrtól: 1. Vannak-e?, mely felekezetéknél, hányan és hol oly lelkészek, segédeik, káplánok, a kik nem tudnak jól magyarul ? 2. Mely felekezeteknél és hol nem tartanak magyar nyelven?, és mily nyelveken tartatnak a szent beszédek? 3. Mely felekezeteknél?, hol és minő nyelven vezettetnek az anyakönyvek? Hivatali elődömhöz intézett ezen kérdésekre a házszabályok értelmében a választ megadván, ezen fölül szükségesnek tartom az adatokat a szóval adott válasz kiegészítéséül az ügy fontosságához képest a ház tagjainak tájékoztatása czéljából a jelen kimutatásban előterjeszteni. A beérkezett hiteles följegyzések adatait a mellékelt rovatos kimutatások összegezik. Ezekben az összevont rovatos kimutatásokban törvényhatóságonként külön-külön közöltetnek azok az adatok, a melyek vallás szerint csoportosítva adnak fölvilágosítást arról, hogy az országnak az 1840. évi VI. t. ez. hatálya alá eső területén hány jól magyarul nem tudó pap (lelkész), illetve rabbinus találtatott az összeirás idejében és hogy hány olyan volt az idézett t.-cz. által nem rendezett országrészben. E szerint a rovatos összeállítás két szempontból deriti föl a helyzetet, és még e mellett végösszegezésében tartalmazza az egész ország idevágó adatait is. Lehetetlen volt az adatokat másképen csoportosítani, miután az 1840. évi VI. t.-cz. rendelkezése a Királyhágón túl fekvő országrészekre ki nem terjedt s igy ott a papi képzés más alapon fejlődött, de e mellett nem volt annak hatálya a katonai határőrvidéki részekre sem. Megjegyezni kívánom még ezenkívül azt is, hogy az 1868. évi XLIV. t -ez. az 1840. évi VI. törvényezikket módosítás nélkül hagyta s igy a megelőző állapot épségben maradt. KÉPVH. IROMÁNY. 1892. —97. XXXI. KÖTET. 41