Képviselőházi irományok, 1892. XXX. kötet • 923-946. sz.
Irományszámok - 1892-931. A pénzügyi bizottság jelentése „a Közép-Duna egységes szabályozásáról, valamint az ország egyéb jelentősebb folyóvizein első sorban szükséges szabályozási munkálatokról” beadott törvényjavaslat tárgyában
931. szarna 193 szemben az egységes tervek és költségszámítások szerint kerek összegben 2572 millió forint, illetőleg — a karbantartásra előirányzott 10°/o-ot is számba véve — 28 millió forint irányoztatott elő. Vagyis ez volna az előzetes számitások szerint az az összeg, a melybe a Közép-Dunának az egységes tervek szerint való szabályozása kerülne. A minister ur azonban a bizottság előtt tett kijelentései szerint a Felső-Duna szabályozásánál — a hol az előirányzati összeg keretén belül az eredeti tervezetnél 35°/o-kal több munka hajtatott végre — elért megtakarításból azt a reményt meriti, hogy az előirányzott egységárakból a kifejlett szabad versenynél fogva itt is tetemes engedményekre lehet számítani, másrészt pedig a munkáltatás sorrendjének czéltudatos megállapítása és a munkák okszerű beosztása mellett remélhető, hogy a 20 millió forintnyi költségen belül, ha nem is valamennyi, de legalább minden oly tervbe vett művelet, a mely akár folyamhajózási, akár árvédelmi szempontból nagyobb fontosságú, bízvást végrehajtható lesz. A mi ennélfogva a Közép-Dunára kért 20 millió forintnyi hitelt illeti, arra nézve a pénzügyi bizottság a törvényjavaslat tüzetes és szakszerű indokolásából, valamint a minister urnák a bizottság előtt tett nyilatkozataiból azt a meggyőződést merítette, hogy a húsz millió forint összegnek a minister rendelkezésére bocsátásával mindenek előtt a főváros árvizvédelmi szempontból is közelről érdeklő mederrendezési munkálatok közvetlenül Budapest fölött és Budapest alatt, továbbá a promontori Duna-ág kiegészítő művei, valamint a ráczalmás-paksi, a paks-bajai, a dunaszekcső-drávatoroki, drávatorok-újvidéki, újvidék-zimonyi és zimony-báziási folyamszakaszok ímminens szükséget képező s az aldunai szabályozás befejezte után el nem odázható mederrendezési munkálatai elkészülhetnek. Ugyanebben a javaslatban a földmívelésügyi minister a többi folyók szabályozási költségeire 30 millió forint hitelnek engedélyezését kéri és pedig: a Tiszára és Bodrogra . 12,000.000 frt, a Kőrösökre 2,500.000 » a Szamosra ........ 1,600.000 » a Marosra 3,800.000 » a Temes-Bégára 1,000.000 » a Morvára 1,500.000 » a Vágra 1,500.000 » a Drávára 4,500.000 » a Murára 500.000 » a Szávára . . • 500.000 » téli kikötőkre 600.000 » Összesen . 30,000.000 forint, ezenkívül pedig a felső Duna szabályozására 4,380.000 frt szükségletet terjeszt elő, a melyből azonban 3,380.000 frt már az 1895. évi költségvetésben engedélyeztetett. A törvényjavaslat indokolása a Tisza és Bodrogra felvett 12 millió forintot illetőleg utal az 1894:111. törvényczikkre, a melylyel a Tiszára 17 millió forint engedélyeztetett, a melyből 1894. év végéig 3 millió használtatván fel, még 14 millió frt maradna. Az eddigi munkáknál történt megtakarításokra tekintettel, a minister 12 millió forinttal a még hátralevő munkálatokat végrehajtatni reméli. A többi folyókra előirányzott összegek legnagyobbrészt részösszegek, a melyekkel csakis a szabályozási munkák egyes részleteit, jelesen az elodázhatlan szükségességüeket kívánja a minister megkészíttetni. Részben oly művek ezek, a melyek, mint a Kőrösöknél, a Marosnál, az egységes szabályozási terv egyik jelentős részletét képezik, másutt pedig, mint a Szamosnál, Temes-Bégánál, Vágnál és Drávánál hajózási szempontból, az illető vidékek forgalmi érdekeiknél fogva sürgősen kívánatosak. — Végezetül olyanok, mint a Szávánál, KÉPVH. IROMÁNY; 1892—97. XXX. KÖTET. 25
