Képviselőházi irományok, 1892. XXX. kötet • 923-946. sz.

Irományszámok - 1892-931. A pénzügyi bizottság jelentése „a Közép-Duna egységes szabályozásáról, valamint az ország egyéb jelentősebb folyóvizein első sorban szükséges szabályozási munkálatokról” beadott törvényjavaslat tárgyában

194 931. szám. Muránál, Morvánál és részben a Vágnál (milyen a téli kikötőkre előirányzott 600.000 forint is), a melyek átalányösszegkép előirányoztattak, hogy ezek keretén belül a legszükségesebb mederrendezések észközölhetők legyenek. A pénzügyi bizottság ennélfogva annál kevésbbé bocsátkozhatott az egyes folyók szabályozására előirányzott összegek és a czélba vett munkák egyenkénti jelentőségének bírálatába, mert a Tiszára és Bodrogra felvett 12 millión kivül, a többi folyókra kért 18 millió forint tulajdonkép csakis nagyobb szabású kezdetéül tekinthető ama nagymérvű beruházásoknak, a melyeket az emiitett folyók a jővpben igénybe venni fognak. E téren a jövő nemzedékre is még nagy feladat fog hárulni. A pénzügyi bizottság teljesen méltánylandóknak tudja azokat az indokokat, a melyek a földmívelésügyi ministert vezették, midőn figyelmét lehetőleg minden jelentősebb folyó sürgős orvoslást igénylő bajaira kiterjeszti. Az egyenlő mérték elve megköveteli, hogy az állam irányában joggal támasztható igények lehetőleg minden részen kielégitést nyerjenek. Ezért amaz általános közgazdasági jelentőségnél fogva, a melylyel folyóink birnak, a pénzügyi bizottság e részben is csatlakozott a vízügyi bizottságnak jelentésében kifejezésre utott állásponthoz. A mi a kért 51 milliónyi hitel fedezetét illeti, a mint aziránt a javaslat intézkedik, hogy t. i. az első három évben felhasználható öt-öt, összesen 15 millió frt és a további kilencz évben felhasználható évi 4—4, összesen 36 millió frt, egész összegében 51 millióval szemben, 18 éven át évi három-három millió frt állíttassák be, vizi beruházások czímén, az évi költségvetésbe s a három millión felüli évi kiadások a pénztári készletekből előlegeztetvén, az igy adott többletek az utóbbi évek fölöslegeiből visszatérittessenek, a hitel fedezetének ezt a módját a pénzügyi bizottság azért tartja megengedhetőnek, mivel budgetunk realitásánál és fejlődő államháztartásunknál fogva remélhetjük, hogy pénztári készleteink ezen előlegezés teljesítésére képesek lesznek. A pénzügyi bizottság azonban szükségesnek Ítélte, hogy a törvényben már eleve gondoskodás történjék arra az esetre is, ha ez előlegezés a pénztári készletekből nem történhetnék. A parlamenti ellenőrzés szempontjából szükségesnek tartotta továbbá a pénzügyi bizottság, hogy eziránt a törvényben szabatos intézkedés foglaltassák, mihez képest a javaslatnak u

gy 4. §., mint 5. §-ait átdolgozta. Ezek szerint a törvényjavaslatot a pénzügyi bizottság szövegezésében elfogadásra ajánljuk. Kelt Budapesten 1895. évi október hó 3-án. Széli Kálmán s. k, Qajárt Ödön s. k., a pénzügyi bizottság elnöke. a pénzügyi bizottság előadója.