Képviselőházi irományok, 1892. XXIX. kötet • 871-922. , CXXXIII-CCIV. sz.

Irományszámok - 1892-922. „Az országgyülési képviselő-választások feletti biráskodásról” szóló törvényjavaslat tárgyalására kiküldött bizottság jelentése, az 51.számú „az országgyülési képviselő-választások feletti biráskodásról” szóló törvényjavaslat tárgyában

252 922, szán). így választatván el a Ház és Guria hatásköre, el fognak kerültetni a hatásköri összeütközések is. A birói eljárásra nem alkalmas (külön fel sem sorolt) esetekben, melyekben az appretió játsza a főszerepet, a képviselőház hatásköriben meghagyattak. Mindezekből látjuk, hogy a Háznak, az ezt, alkotmányunk szerint megillető biráskodási joga, feladva nincs, csak az által lön megszoritva, hogy bizonyos külön elsorolt és körülirt esetekben, (s mondjuk ki, a visszaélések és törvényszegések súlyosabb eseteiben) — a bíráskodás, ideiglenesen, a kir. Curiára ruháztatott. A Curiához utalt érvénytelenségi okok a következőleg oszthatók fel: Az első érvénytelenségi ok, a szenvedő — választóképesség hiánya. A többi 24 eset két főcsoportra osztható. Az első csoporthoz (2—13. pont) tartoznak az úgynevezett választási visszaélések (vesztegetés, etetés, itatás, izgatás stb.), a másik csoporthoz (14—25. pont) a választási eljárás folyamán elkövetett törvényellenes cselekmények (választási elnök erőszakoskodása, törvényszegései stb.). E csoportok mindegyikének kétféle természetű esetei vannak. Az esetek egy részében vizsgálandó és mérlegelendő, hogy az eljárási szabály megsértése vagy visszaélés, volt-e a választás eredményére számbavehetö befolyással vagy nem. Ezek a viszonylagos semmiségi okok. Az esetek másik részében, a visszaélések vagy törvényszegések hatása, a választás eredményére nem vizsgálandó, hanem beigazoltatásuk a választás okvetlen megsemmisítését vonja maga után. Ezek a föltétlen semmiségi okok. Kapcsolatban az érvénytelenségi okokkal, a bizottság kénytelen a javaslat egy külön rendelkezésére a t. Háznak figyelmét fölhivni. Köztudomású dolog ugyanis, hogy a választásoknál általában, eddig oly szolgáltatások dívottak, melyeket sem a közfelfogás, sem a képviselőház biráló bizottságainak gyakorlata, mig a szükségesség mérvét túl nem haladták, szorosan visszaéléseknek nem tekintett. Ilyen szolgáltatások: a választóknak a választás székhelyén, a szükséges élelemmel, itallal való ellátása és a választóknak a választás szinhelyére való fuvarozása. A javaslat számolva a tényleges viszonyokkal, a közfelfogással, ezekre nézve azt a rendelkezést tartalmazza, hogy az ily szolgáltatások miatt, a mennyiben a szükségesség mérvét túl nem lépik, — a választás meg nem semmisithető. Szükséges volt e rendelkezés fölvétele azért, mert nálunk összpontosítva, kerületenként ejtetnek meg a választások, s még a választási székhelyek sincsenek az egyidőben nagy tömegben megjelenő választók befogadása és ellátására szükséges helyiségekkel és eszközökkel ellátva. Természetes, hogy a hol e szolgáltatások a szükségesség mérvét túllépik, ott elvesztik eme jellegöket s mint etetés és itatás vagy vesztegetés veendők figyelembe, ennek folytán a választás megsemmisítését vonják maguk után. Szükséges volt e rendelkezésnek a javaslatba való fölvétele azért, mert ezután a megtámadott választások jórész« felett nem a képviselőház, hanem a Guria bíráskodván, ezen rendelkezések nélkül, szorosan a törvényhez ragaszkodva, a Curiának minden egyes oly választást, melynél a választók bármily szerény ellátás adása beigazoltatott, meg kellett volna semmisítenie. Ezen exemtió nélkül tehát vagy túlszigoiú, tényleges viszonyainknak meg nem felelő, lett volna a törvény, vagy pedig szorosan, szigorúan és komolyan nem lett volna alkalmazható; mert ha szigorúan alkalmazták volna a törvényt, alig állhatott volna meg néhány választás a birói eljárás előtt.