Képviselőházi irományok, 1892. XXIX. kötet • 871-922. , CXXXIII-CCIV. sz.

Irományszámok - 1892-922. „Az országgyülési képviselő-választások feletti biráskodásról” szóló törvényjavaslat tárgyalására kiküldött bizottság jelentése, az 51.számú „az országgyülési képviselő-választások feletti biráskodásról” szóló törvényjavaslat tárgyában

Még egy fontos rendelkezése van a javaslatnak, melyet a bizottság módosítva fogadott el. Elmondottuk, hogy a javaslat 3. §-ának esetében a kir. Guriát illeti az eljárás. Előfordulhatnak azonban oly esetek, midőn a Guria, mely csak hivatalból járhat el, a megtámadott választás felett való eljárását vagy meg sem indíthatja, vagy azt beszüntetni kénytelen. Ilyen esetek: ha a kérvény alaki okokl ól eluta?ittatott, ha a kérvény visszavonatott, vagy ha az eljárás a felek meg nem jelenése miatt megszüntettetett. Az eredeti javaslat szerint ez esetben, ha t. i. a Guria az ügy érdemében el nem járhatott, a Ház jogosítva van a kérvényt eljárása és ítélete tárgyává tenni. E rendelkezés azért vétetett fel a javaslatba, mert ily esetekben a köztudomásra jutott visszaélések felett a Curia már nem ítélhetvén, nehogy ilyen választások a kérvényezők és ellenfeleik pactuma folytán a közérdek sérelmére, — törvényeseknek tekintessenek, a választások tisztaságának megőrzése czéljából szükséges volta Házsubsidiárius bíráskodási jogánakfentartása. A bizottság magát az elvet helyeselvén, más megoldási módot hoz javaslatba. Ez esetben, ugyanis, tiz jogosult választó, újabb záros határidő alatt, a benyújtott kérvényben foglalt, de érdemileg el nem döntött panaszt megújíthatja; vagyis a korábban panaszolt jogsérelem miatt újabb kérvényben a választók a választás megsemmisítését kérhetik. E kérvény felett is (nem a képviselőház, hanem) a Curia határoz. A törvényjavaslat 3 §-ának egy pontjára nézve van tehát a bíráskodás joga a Háznak is fentartva, — s ez a szenvedő választóképesség hiánya. Erre nézve is csak akkor biráskodhatik a Ház, ha a választás ez okból a Guriánál kérvénynyel meg nem támadtatott. A képzelhető hatásköri összeütközések elhárítására, a Ház és Curia között, szolgálnak a javaslatnak következő rendelkezései: 1. A Curia hatásköre világosan és határozottan körvonaloztatolt, a bíráskodása alá tartozandó érvénytelenségi okok felsorolása és szabatos körülírása által. E mellett a javaslat kimondja, hogy minden más esetben a Ház bíráskodik. 2. Egy választás felett sem biráskodhatik a Ház, ha az, a Curiánál kérvénynyel megtámadtatott, míg ez utóbbi a kérvény felett nem döntött. 3. A Curia által bebizonyitottnak kijelentett tények »a Ház Ítéletének alapául veendők«. Végre 4. A Curia Ítéletének azon eredménye, hogy ki nyerte el az érvényes szavazatok többségét s így ki volna megválasztott képviselőnek tekintendő, a képviselőház által az igazolásra alapul veendő. Igen nagyfontosságú rendelkezése a javaslatnak az, hogy a választókerület képviselőküldési joga is, bizonyos körülmények között, ideiglenesen, felfüggeszthető (javaslat 4. czíme) a képviselőház által. E rendszabály alkalmazása azonban bizonyos, a javaslatban világosan előadott feltételekhez van kötve, melyek a következők: szükséges mindenekelőtt, hogy valamely választókerületben nagyobb mérvű visszaélések űzettek légyen, továbbá, hogy a választás ezek miatt megsemmisíttetett, hogy a »nagyobb mérvű« visszaélések a Ház tudomására jutván, ez által vizsgálat utján beigazoltassanak. Ez esetben az illető biráló bizottság a Háznak véleményes jelentést tesz, mely szavazatainak absolut többségével, minden vita kizárásával, maga dönt az illető választókerület képviselő-küldési jogának felfüggesztése iránt. Bármily szigorúnak látszassék is e rendszabály, azt a bizottság, a visszaélések által corrumpáll kerületekben a választások tisztaságának a jövőben való biztosítására nézve, szükségesnek és czélszerűnek tartotta.