Képviselőházi irományok, 1892. XXIX. kötet • 871-922. , CXXXIII-CCIV. sz.

Irományszámok - 1892-922. „Az országgyülési képviselő-választások feletti biráskodásról” szóló törvényjavaslat tárgyalására kiküldött bizottság jelentése, az 51.számú „az országgyülési képviselő-választások feletti biráskodásról” szóló törvényjavaslat tárgyában

922. szám. 251 II. »A képviselőválasztások feletti biráskodásról« szóló javaslat oly nagy terjedelmű, alapos és részletes indokolással lőn beterjesztve, hogy a javaslat ismertetésével behatóbban felesleges volna foglalkoznunk, ezen jelentésben. Inkább csak főbb elveit, nevezetesebb rendelkezéseit fogjuk kiemelni s ama momentumokat csoportosítani, melyek e javaslat elbírálására befolyással lehetnek. E törvényjavaslat a megtámadott választások feletii bíráskodást nem ruházza át egészben a Guriára, mint az 1874-iki Perczel-féle és az 1881-iki Pauler-féle javaslatok tették; csak bizonyos, a törvényjavaslatban felsorolt és tüzetesen meghatározott esetekben Ítélne a megtámadott választások felett a Guria; minden más esetben a bíráskodás joga a képviselőháznak van fentarlva. Mert előfordulhatnak oly petitiók, melyekben a panasz tárgyát nem concret jogsérelem tényálladéka, hanem valamely általános panasz képezi, a hol formaszerű bizonyításról, bíráskodásról alig lehet szó. A panasz czélja ily esetekben inkább abban áll, hogy a bíróban az a vélemény, meggyőződés keltessék, hogy valamely választás a választók szabad akarata, közóhajának kifejezése nem lehet, hogy oly körülmények folytak be az eredmény alakulásába, melyeket külön appreliálni bajos; de a melyek összevetéséből a biró érzi, tudja, hogy a választás törvényes, de érvényesnek tekinteni nem lehet. Az ilyen panasz feletti eljárás, szorosabb értelmű bíráskodásnak nem lévén tekinthető, az ilyen panasz birói eljárásra nem lévén alkalmas: nem volna tehát czélszerű, az e fölötti eljárást bíróságra ruházni. Ellenben a hol concret jogsérelem panaszoltatik, melynek mérvét, hatását a biró bizonyítékok alapján mérlegelni képes: ott azután szükséges, hogy biró ítéljen. A javaslat az ily hatáskörben való bíráskodás jogát sem ruházza határozatlan időre a kir. Guriára, hanem csak nyolcz évre; melynek elteltével, e jog — a többi törvényhozási tényezők hozzájárulása, vagyis külön törvény hozása nélkül — a képviselőházra ismét visszaszáll. E jog átruházása tehát kisérletképen történik. A nyolcz év alatt megejtendő egy, illetve két választásból felmerült petitiók elbírálása által, módunkban lesz meggyőződést szerezni, hogy gyakorlatilag is czélszerű volt-e e jognak a kir. Guriára való átruházása? A javaslat szerint a választások »kérvénynyel« vagy »panaszszal« támadhatók meg. Első esetben a Guria, a második esetben a képviselőház bíráskodik. Mely esetben adandó be »kérvény« s mely esetben »panasz«, azt a javaslat 3., illetve 10. §-ai határozzák meg. A képviselőház és Guria bíráskodása közti külömbség a következőkbe foglalható össze: 1. A Guria csak »kérvény« folyt ín indíthatja meg az eljárást, a Ház »panasz« követ keztében, de hivatalból is. 2. A Guria csak a javaslat 3. §-ában szabatosan körülirt »érvénytelenségi okokbók van hivatva itélni; a képviselőház minden egyéb esetben. 3. A Guriához utalt esetek fölötti eljárásban, bármely érvénytelenségi ok tényállásának beigazolása, a választás megsemmisítését vonja maga után; a Házhoz tartozó esetek fölsorolva sem lévén, maga a Ház méltatja a panaszolt cselekmény következményeit és semmivel sincs kötve (legalább e törvényben) abban az irányban, hogy a választást semmisnek vagy érvénytelennek kimondania kellene. 4. A Guria előtti eljárás a javaslatban szabályozva van, a Ház előtti eljárás szabályozása a házszabályoknak van fentartva. A Curia hatáskörének megállapításánál a javaslat vezérelve az volt, hogy csak oly éivénytelenségi okok utallassanak a Guria hatáskörébe, melyeknek tényálladéka s-ubatosan megáll api ttatván, birói eljárásra alkalmas. »2*