Képviselőházi irományok, 1892. XXIX. kötet • 871-922. , CXXXIII-CCIV. sz.

Irományszámok - 1892-922. „Az országgyülési képviselő-választások feletti biráskodásról” szóló törvényjavaslat tárgyalására kiküldött bizottság jelentése, az 51.számú „az országgyülési képviselő-választások feletti biráskodásról” szóló törvényjavaslat tárgyában

246 922. szám. 024?. szám. „Az országgyűlési képviselő-választások feletti bíráskodásról" szóló törvényjavaslat tárgyalására kiküldött bizottság jelentése, az 51. számú „az országgyűlési képviselő-választások feletti bíráskodásról" szóló törvényjavaslat tárgyában. A bizottság az igazságügyminister által még 1892. évi április 2-án kelt, a képviselőházhoz beterjesztett, 51. számú törvényjavaslatot beható tárgyalás alá vévén, azt, úgy általánosságban, mint az idecsatolt módosított szövegében, részleteiben is elfogadta. Melyek voltak azok az okok, a melyek a bizottságot a javaslat elfogadására inditották, azt az alábbiakban van szerencsénk előadni. I. Alkotmányos államokban a képviselőház (alsóház, első kamara) rendszerint maga van hivatva elbirálni tagjai választásának érvényességét, törvényszerűségét. E jogra nézve általában el van fogadva az a \élemény, hogy annak fentartása a parlament függetlensége érdekében szükséges. A képviselőház (alsóház) választások útján alakult törvényhozó testület lévén: a törvényhozásban a választók, a nemzet akaratát kell hogy képviselje, szükséges tehát, hogy a választásoknál a választók, a nemzet akarata szabadon, tisztán érvényesüljön. A választások szabadságát és tisztaságát helyes választási törvények s a választások felett való független, igazságos, részrehajlatlan biráskodás biztosítják. A hol a választási törvények helytelenek, vagy komolyan, szigorúan végre nem hajtatnak, vagy pedig a hol a biráskodás nem független s nem részrehajlatlan: ott a népképviselet elve illusoriussá válik, a nemzet akarata nem fog szabadon, tisztán érvényesülni, s előfordulhatnak esetek, hogy a képviselőháznak nem egy tagja, törvénytelen választás útján kerül a törvényhozás testületébe, mely arra van hivatva, hogy törvényeket alkosson és a törvények végrehajtását ellenőrizze. A választások feletti biráskodás pedig, a fogalomnak tágabb értelmében, két részből áll: az ügynevezett igazolási eljárásból, mely a megbízó leveleket alakszerűség szempontjából vizsgálja, s a szorosabb értelmű bíráskodásból, a mely különösen arra terjed ki, törvényszerű