Képviselőházi irományok, 1892. XXIX. kötet • 871-922. , CXXXIII-CCIV. sz.
Irományszámok - 1892-904. Törvényjavaslat, a Közép-Duna egységes szabályozásáról, valamint az ország egyébb jelentősebb folyóvizein első sorban szükséges szabályozási munkálatokról
200 904. szám. tekintetbe véve a már ott esetleg létező épitkezéseket. Vagyis a normális szélesség és a műépitmények magassága a 0 viz fölött, egymással mindenkor a legszorosabb kapcsolatba lesz hozandó, mert e két tényezőtől függ az előálló középmélység. A 0 alatt 3 méter középmélységnek elérésére a Dunán nem csupán a hajózás érdekében kell törekednünk, hanem a jégtorlódások képződhetésének megakadályozása szempontjából is. Nevezetesen a budapesti Dunarész szabályozásának tervezésénél megejtett tanulmányokból kitűnt, hogy azon egészséges szelvényekben, melyekben jégtorlódás sohasem képződött, a közép vizmélység 3 méter körül változott. Szóval úgy a hajózási, mint a jéglevonulási szempotok egyaránt arra indítanak, hogy a 3 métert ne csak elérni, de a mennyiben arányban álló költségek határán belül lehetséges, azt meghaladni is törekedjünk. A Duna-folyam szabályozásánál egy további fontos tényező, melyre kiváló figyelmet kell fordítanunk, a vonalozás. Ha a Duna folyását tekintjük, lehetetlen, hogy első pillanatra szemünkbe ne tűnjék az a szabályos, határozott főirány, melyet — a paks-dráva toroki rész kivételével — a folyam egyes, nagy fordulópontjai között követ. Ennek a következménye, hogy az érintett szakasz kivételével a Dunán alig lett átvágás végrehajtva és csakis egy van tervezve Palánka fölött. A folyam vonalozásánál a hajózás a jéglevonulás és a partok biztosítása játszák a főszerepet. A hirtelen kanyarulatok, kivált a vontató hajózásra nézve, sok nehézséget okoznak ; azonban még nagyobb akadályokat gördítenek a jég levonulása elé és nem ritkán jégtorlaszok képződését idézik elő. Már gróf Zichy Ferencz királyi biztos 1825. évi november 12-én Pozsonyban kelt jelentésében kiemeli, hogy: »Ezen királyi biztosságra volt a legfelsőbb helyről bizva a Duna folyásának megigazitása s Pest, Tolna, Baranya és Bács vármegyékben, mely a nagy görbülései által mind a jégjárást tartóztatván, mind a szomszédságokat elöntvén, mind a hajókázást akadályoztatván, igen káros következtetéseket okozott. Ezen rossznak elhárítására tehát 1820-ik és 1821-ik esztendőkben a mondott dunai görbülések által vágattak és ez által a Dunának egyenes folyás szereztetvén, mind a hajókázás megkönnyebbitetett, mind a kártételek eltávoztattak. Jelesen pedig: Görbületek Általvágások hossza ölekben a) Mohácsnál egy Dunagörbület megrövidittetett egy átmetszéssel b) Bajánál és Báttánál szinte egy görbület .... megrövidíttetett egy általvágással c) Ugyanott ismét más görbülés . . . rövidebb lett egy általmetszéssel d) Ugyanott a harmadik görbület általásattatván lett belőle átmetszés . Ezen munka tehát a hajókázásnak azon hasznot okozta, hogy . öl hosszú dunai görbületek helyett öl hosszú uj Dunán járhatnak a hajók. 9.000 3.000 5.000 4.000 1.000 600 350 1.400 a) Mohácsnál egy Dunagörbület megrövidittetett egy átmetszéssel b) Bajánál és Báttánál szinte egy görbület .... megrövidíttetett egy általvágással c) Ugyanott ismét más görbülés . . . rövidebb lett egy általmetszéssel d) Ugyanott a harmadik görbület általásattatván lett belőle átmetszés . Ezen munka tehát a hajókázásnak azon hasznot okozta, hogy . öl hosszú dunai görbületek helyett öl hosszú uj Dunán járhatnak a hajók. 21.000 3.350
