Képviselőházi irományok, 1892. XXVIII. kötet • 870. sz.

Irományszámok - 1892-870ff. A bűnvádi perrendtartásról szóló törvényjavaslat indokolásának folytatása

870, szám. 17 befolyásolhatják ítélőtehetségét, sőt hogy észleleteinek hiányait egyes vallomások tartalmából igyekszik pótolni. Ezért a javaslat a biróság belátására bizza, mikor tartja szükségesnek az iratok közlését és mily terjedelemben. Leghelyesebb, ha megkívánja a biróság a szakértőktől, hogy jelentsék ki az okot, a miért az iratokat megtekinteni óhajtják, mert így módjában áll a bíróságnak az iratok megtekintésének szüksége felett határozni. Nem volna azonban a javaslat szellemével összeegyeztethető, ha túlzott és alaptalan aggodalmoskodás miatt a biróság a szakértők alapos működését az iratok elvonásával megakadályozná. 10. A szemle teljesítése (235., 236. §§.). Midőn a javaslat a szakértői szemle vezetését a biróra bizza (235. §.), azzal nem azt akarja kifejezni, hogy a szakértők technikai módszerét is a biró jelölje meg. Kivéve azokat az eseteket, midőn maga a törvény vagy rendeletek intézkednek a technikai módszer tekintetében: a szakértő nincs jogi szabályokhoz kötve, hanem tudománya és művészetének tanait szabadon követheti. Csakis igy lehet felelős véleményeért, — míg ha a biró a szakértői feladat szorosabb körébe is beavatkozik, megoszlik a felelősség, sőt tudákos utasítások helyrehozhatlan hátrányt is okozhatnának. A biró a vezetés feladatát akkor tölti be helyesen, ha megjelöli a megvizsgálás tárgyait, gondoskodik a tárgy azonosságának megállapításáról, meghatározza a czélt, melyre törekszik, őrködik az előirt alaki szabályok megtartása felett, de tartózkodik attól, hogy magára a szakértői tevékenységre befolyást gyakoroljon. Ajánlatos továbbá, ha a biró formulázott és határozott kérdéseket intéz a szakértőkhöz, kik akár írásban, akár szóval felelhetnek. A kérdések feltevése előtt a vizsgálóbíró tanácskozhatik a szakértőkkel, meghallgathatja a vádlót, terheltet, illetve védőt és különös figyelemben köteles részesíteni a felek által indítványozott kérdéseket, nehogy ezeknek alapos okuk legyen panaszkodni a miatt, hogy releváns körülményekre nézve nem kérdezték meg a szakértőket. Általános szabályul állítja fel a javaslat, hogy a szemle tárgyai rendszerint a vizsgálóbíró jelenlétében vizsgálandók meg (236. §.). A »rendszerint« kifejezés arra mutat, hogy a szabály nem zár ki minden kivételt. Két ily kivételt, mint a leggyakrabban előfordulót, fel is említ a javaslat, de azzal nincs kimerítve minden eset, melyben a vizsgálóbíró távol maradhat a szemlétől. Ilyen eset az, midőn a vizsgálóbíró félrevonulását a szeméremérzet kímélése követeli. Ennek megvilágítására csak egy eset legyen itt felhozva, pl. nőszemélynek oly orvosi megvizsgálása, midőn csakis szakértői véleményről vau szó. Ekkor a tisztesség érzete követeli, hogy mind a biró, mind a jegyzőkönyvvezető és a tanuk távolmaradjanak. Az osztrák perrendtartás is kifejezést ad annak: »aus Rücksichten des sittlichen Anstandes für angemessen erachten, sich zu entfernen « (122. §.). A német perrendtartás első javaslatában (69. §. második bekezdés) szintén volt rendelkezés »Die sachverstandige Untersuchung wird ohne Beisein des Richters vorgenommen, wenn der Anwesenheit desselben Rücksichten des Anstandes entgegenstehen«, de ezt csak azért törölte a német szövetségi tanács, mert a biró józau esze is elegendő biztosíték arra, hogy a tisztesség követelményeit nem lépi túl. Sőt e szakasznak második részét: »oder wenn die Thatigkeit der Sachverstandigen fortgesetzte Beobachttingen oder langere Zeit dauernde Versuche erheischt« szintén abból az okból hagyták ki, mert a biró rendelkezés nélkül is tudja, hogy technikai vizsgálatoknál jelenléte teljesen fölösleges. Ama tapasztalatnál fogva, hogy a bíróságok a hosszabb észleletet vagy kísérletet igénylő oly tárgyakból, melyek a szakértői vizsgálat által megsemmisülnek vagy megváltoznak, semmit sem tartanak vissza, és így az ujabb vizsgálatot lehetetlenné teszik: nem volt mellőzhető az átadás szabályainak és a jegyzőkönyv kellékeinek tüzetes megállapítása. 11. Lelet és vélemény (236—239. §§.). A tényálladéknak szakértők segélyével való KÉPVH. IROMÁNY. 1892 — 97. XXVIII. KÖTET. 3