Képviselőházi irományok, 1892. XXVIII. kötet • 870. sz.

Irományszámok - 1892-870ff. A bűnvádi perrendtartásról szóló törvényjavaslat indokolásának folytatása

18 870. szám. megállapításánál — mint már fennebb is említve volt — külombséget kell tenni a lelet és a vélemény között. A lelet, azaz a szakértők észlelete, azonnal jegyzőkönyvbe veendő. A működés e részét a biró, a jegyzőkönyvvezető, a tanuk többnyire ellen is őrizhetik, mert erre nem kívántatik mindig szakértelem, hanem elegendők az ép érzékek. A vélemény (visum repertum) már tisztán a szakértők ténye. Ezt is rendszerint azonnal jegyzőkönyvbe kell adni a szakértőknek, mindazáltal joguk van kívánni, hogy azt megfelelő határidő alatt, írásban nyújthassák be. A javaslat kiemeli, hogy a vélemény indokaival együtt adandó jegyzőkönyvre (236. §. hatodik bekezdés). Az indokolás oly fontos része a véleménynek, mint a büntető ítéletnek. Valamint ezt, úgy amazt is az indokolás világosítja fel, miért is meg kell kívánni, hogy a szakértő alaposan, tudományos elvek alapján fejtse ki véleményének indokait. A bírónak kötelessége a felett őrködni, hogy mennél tökéletesebb szakértői szemle és •vélemény álljon rendelkezésre, mert minél szabatosabb az; bizonyító erejének annál nagyobb az értéke. És nem csupán az Ítélőbíró van hivatva annak mérlegelésére, hogy hiányos-e a szemle vagy nem. Már a vizsgálóbiró is, kinek kötelessége a pert helyesen előkészíteni, elrendelheti bizonyos feltételek mellett a szemle hiányainak pótlását, esetleg uj szemle megtartását. A hiány két irányban fordulhat elő. Vagy a ténybeli megállapításokban, vagy a véleményben. Ha a biró azt tapasztalja, hogy a ténybeli megállapítás eltérő, határozatlan, homályos, önmagával vagy bizonyított körülményekkel ellentétes: akkor meghallgatja a szakértőket és ez utón kísérli meg a kétségek eloszlatását, mert lehet, hogy egyszerű nyilatkozat elegendő a tévedés felvilágosítására. De ha a szakértők kihallgatása czélra nem vezet: akkor két út között választhat. Vagy ugyanazokat a szakértőket utasítja uj szemlére, vagy, a mennyiben m

eggyőződik, hogy személyes okok idézték elő a hibás felvételt: más szakértőket rendel ki (237. §.). Ugyanez az eljárás követendő akkor is, ha a vélemény ellenmondásos, ha benne helytelen következtetések és egyéb lényeges hiányok észlelhetők, vagy ha a vélemény helyességéhez nyomatékos kétség fér (238. §. első bekezdés). Mindazáltal a vizsgálóbiró oly esetben, midőn orvostani vagy vegyészi véleményben mutatkozik ellenmondás, helytelen következtetés vagy hiány, és ezt a véleményadó szakértők kihallgatása el nem oszlatta, egyenesen nem fordulhat az igazságügyi orvosi tanácshoz, fagy az országos bírósági vegyészhez, mert erre a megkeresésre csak a vádtanács bir hatáskörrel. Ez intézkedés okát abban leli, mert könnyen megtörténhetik, hogy a vádtanács nem fogja a vizsgálóbiró véleménye szerint fenforgó hézagokat és hiányokat olyanoknak találni, melyek fölül véleményezést igényelnének, s így elkerülhető a fölösleges munka és az ügynek czél nélküli elodázása. Az 1890 : XI. t.-cz. 7. §-a alapján kibocsátott 25.926/i. m. 90. sz. igazságügyi miniszteri rendelet 3-ik pontja feljogosítja a kir. ügyészeket arra, hogy a vádnak helyes képviselete érdekében a főügyészség útján a bíróság kikerülésével, az igazságügyi orvosi tanácstól eszközölhessenek ki fölülvéleményt. Ezt az intézkedést a javaslat is átvette (238. §. negyedik bekezdés). Igaz ugyan, hogy a bíróságok rendszerint nem utasítják el a kir. ügyészeknek azt az indítványát, hogy az igazságügyi orvosi tanács fölülvéleménye beszerezhető legyen: mindazáltal szükségesnek mutatkozott a mostani törvényes állapot fentartása, mert mégis megtörténhetik, hogy a bíróság a kir. ügyésznek ily tartalmú megkeresését nem teljesíti s így a kir. ügyész vagy kénytelen volna a vádat elejteni, vagy oly anyag alapján volna^köteles vádat emelni, mely meggyőződése szerint elégtelen. Szükséges volt tehát a kir. ügyésznek megadni a jogot ahhoz, hogy a tényállást saját meggyőződése szerint deríttesse fel, s ne legyen kénytelen a vádelejtésnél, vagy vádemelésnél a bíróság meggyőződését zsinórmértékül elfogadni. Hasonló