Képviselőházi irományok, 1892. XXVIII. kötet • 870. sz.

Irományszámok - 1892-870ff. A bűnvádi perrendtartásról szóló törvényjavaslat indokolásának folytatása

196 870 szám. A járásbíróság ítélete ellen felebbezés a törvényszékhez, ez utóbbinak ítélete ellen semmiségi panasz a kir. curiához. A törvényszék ítélete ellen felebbezés a kir. ítélőtáblához és ennek ítélete ellen hasonlókép semmiségi panasz a kir. curiához. Az eskitdtbiróságnak ítélete, a törvényszéknek nem felebbezhető ítélete és a kir. ítélőtáblának első fokban hozott ítélete ellen csak semmiségi panasz a kir. curiához. A kir. curia már csak mint semmitőszék fogna működni, mi azonban tekintettel a semmiségi eseteknek az anyagi törvény megsértését is felkaroló voltára és a kir. curiának jogában álló érdemleges határozathozatalra, eme legfelsőbb bíróságnak a jogegység fentartása tekintetében még elég befolyást biztosít. 3. Áttérünk a hivatalból történő fölülvizsgálatra. Ez még a múlt század maradványa bűnvádi eljárásunkban, mely ennek a vádrendszer felé fejlődésével egyáltalában össze nem egyeztethető. Az az elv, hogy az ítélőbíró a nyomozás és vádolás teendői alól, tulajdonképen való birói hivatásának elfogulatlan gyakorolhatása végett, lehetőleg felmentve legyen, egyaránt helyes és igaz az első fokban, mint a másod- vagy harmad fokban ítélő biróra nézve. Nálunk pedig fennáll az az anomália, hogy míg az elsőfokú biró a mindinkább megszilárduló gyakorlat szerint vád nélkül egyáltalában el nem járhat, addig a kir. ítélőtábla és a kir. curia egyes súlyosabb esetekben, a nélkül, hogy a felek a vádat elibe terjesztették, azaz felebbeztek volna, a fölülvizsgálatba bocsátkozhatik. És ha ez még kizárólag a vádlott javára, állásának könnyítése végett igazolt kivételként történnék, de nagyobbára éppen ellenkező irányban gyakorolják. Mindazon kifogások, melyek a nyomozó eljárás ellen általában felhozhatók, fokozott mértékben sújtják a hivatalból való fölül vizsgálatot. A korlátlan initiativával felruházott elsőfokú biró legalább az ügyállás beható ismeretére hivatkozhatik, míg a felsőfokának ez sem áll rendelkezésére. A felebbviteli biró előtt, az ennek nézete szerint fenforgó uj vagy változott vád ellen pedig, különösen Írásbeli eljárásunkban a vádlott még nem is nyilatkozhatik, annál kevésbbé védekezhetik. Ideje, hogy kiküszöböljük ezt az elavult intézményt, mely a felebbviteli biróra, tekintélyének csorbításával a kérlelhetetlen üldözés látszatát hárítja. A javaslat mellőzte a hivatalból való fölülvizsgálatot. Nem kötelezi a közvádlót, hogy bizonyos esetekben felebbezzen, nem az elsőfokú birót, hogy az ügyiratokat hivatalból felterjeszsze, nem engedte meg azt sem, hogy a felebbviteli biró bármely bűnvádi ügyben a felek indítványa nélkül ítélhessen (387. §. 1. bek., 394. §. 7. bek.). Egyes esetekben felhatalmazta ugyan a felebbviteli bíróságot, hogy a felek indítványán túl mehessen, mint a 379. §. végbek., 384. és 385. §§-ban felsorolt, hivatalból figyelembe veendő semmiségi eseteknél és a 387. és 423. §§-ban megjelölt kivételeknél, mindazáltal ez csak a törvény helyes alkalmazásának ellenőrzése és a vádlott érdekének megvédése végett történik. Az előbbi tekintetben a felső biró felügyeleti jogát gyakorolja, az utóbbiban a vádlottnak kedvezőtlen helyzetén igyekszik segíteni, oly feladatok, melyeknek jogosultsága általánosan el van ismerve. 4. Meg volt már fennebb említve, hogy a javaslat az ítélet ellen használható perorvoslatokra nézve egyes megszorításokat és kivételeket állapít meg. Nevezetesen kizárja a felebbezést törvényszék ítélete ellen, mely rendszerint járásbíróság vagy közigazgatási hatóság elé tartozó vagy egy évi fogháznál, illetőleg államfogháznál súlyosabban nem büntethető cselekményre vonatkozik s az utóbbi esetben egyhangúlag volt hozva (382. §.). Kizárja továbbá a felebbezést eaküdtbiróságnak és első fokban ítélő kir. ítélőtáblának ítélete ellen (381. §. végbek., 426. §. 3. pont.). Kizárja a felebbezést és a semmiségi panaszt másodfokban ítélő törvényszéknek ítélete ellen, ha a vád és ítélet tárgya csak kihágás, vagy csupán pénzbüntetéssel büntethető vétség (556. §. 2. bek.). Korlátozza a felebbezést járásbíróság ítéletének büntetést megállapító része ellen (547. §.). Korlátozza a felebbezést és a semmiségi panaszt a főtárgyalás'előtt felmerült (381. §. 3. bek.),