Képviselőházi irományok, 1892. XXVIII. kötet • 870. sz.
Irományszámok - 1892-870ff. A bűnvádi perrendtartásról szóló törvényjavaslat indokolásának folytatása
* - c p 870. szám. 147 A feleknek joguk lévén a főtárgyalás jegyzőkönyvét megtekinteni, a részökre netán szükséges tájékozást megszerezhetik. De az sincs kizárva, hogy idejekorán tett indítványukra, melyben az ismétlés elrendelését kérik, a törvényszék azt elrendelje. Az uj főtárgyalás megkezdése után tett ily indítvány már figyelembe alig vehető. Midőn a javaslat a főtárgyalás folytatását ily nagy időköz után is megengedi, főleg az egyszerű és csekélyebb fontosságú ügyeket tartotta szem előtt. Bonyolódott és nagyfontosságú ügyekben mindig helyesen jár el a biróság, ha a főtárgyalás ismétlését rendeli el és különösen nem volna helyes a felek indítványa ellenére fontos ügyekben, az inkább egyszerű esetekre szánt kivételes rendelkezéshez pusztán fiscalis érdekből ragaszkodni. Az elnapolás és félbeszakítás kifejezés közötti technikai ktilömbség kifejezést nyer a javaslatban annyiban is, hogy elnapolást csak a biróság mondhat ki. A félbeszakításnál ellenben ismét az időköz dönt, a mennyiben huszonnégy órán túl terjedő félbeszakítást szintén csak a biróság mondhat ki, de ennél kevesebb időre terjedő félbeszakítást az elnök is kimondhat. 5. A félbeszakítás, illetve elnapolás okai (336. §.). A javaslat taxatíve sorolja fel amaz okokat, melyek miatt az elnök, illetőleg a biróság a főtárgyalást félbeszakíthatja, illetőleg elnapolhatja. Mindenekelőtt utal a jelen fejezetben foglalt okokra. Hogy ez okok miatt miért szükséges a félbeszakítás, illetőleg elnapolás: ez az illető szakaszok (301., 302., 303., 316., 318., 325., 333, 334. §§.) indokolásánál felvilágosítást nyert. Ezeken kívül még hét pontban vannak a félbeszakítás, illetve elnapolás okai foglalva. Az első ok az, ha a vádlott a főtárgyalás alatt, a bizonyító eljárás befejezte előtt vagy ha kijelentette, hogy maga kíván védelmére felszólalni, a védőbeszéd elmondása előtt súlyosan megbetegszik és ellene bűnösséget megállapító ítélet hozandó. A vádlott jelenléte egyik elsőrendű kelléke lévén a közvetlen szóbeli főtárgyaiásnak: mindenesetre abban kell hagyni- a tárgyalást, mihelyt a vádlott súlyos betegsége miatt kénytelen a tárgyaló teremből távozni. De mivel a bizonyító eljárás befejezte után már a vádlott tevékenysége nem annyira szükséges, sőt ha nem helyez a vádlott súlyt személyes szóbeli védelmének előterjesztésére, további szerepe egészen passiv, minthogy továbbá felmentő ítélet a vádlott érdekét nem sérti: már csak azért is czélszertí megengedni az eljárás befejeztet, mert legtöbbször éppen maga a vádlott kívánja, hogy ügye mennél előbb elintézve legyen. Mindazáltal, ha a vádlottrédő nélkül jelent meg és kijelenti, hogy védelmét szóval kívánta volna előterjeszteni; akkor a biróság mindig helyesen jár el, ha a főtárgyalást félbeszakítja, mert egyik sarkalatos joga a vádlottnak, hogy védelmét előterjeszthesse. Midőn a javaslat súlyos betegséget jelöl meg feltételül: akkor kifejezést kíván adni annak, hogy gyöngélkedés nem lehet oka a főtárgyalás elnapolásának. Irányadó a betegség megállapításánál az, hogy a vádlottnak okvetlenül távoznia kell e a főtárgyalás terméből. A mennyiben nem nyilvánvaló a vádlott betegsége: ekkor a törvényszéki vagy más orvossal kell megvizsgáltatni, hogy valóban beteg-e vádlott, vagy oly súlyosan beteg-e, hogy e miatt a főtárgyalás további folyamában részt nem vehet. A második ok az, ha kötelező védelmet feltételező ügyben (56. §.) a védő a tárgyalás alatt megbetegszik, vagy egyéb okból a termet elhagyja és más védőt azonnal nem lehet rendelni. A félbeszakításnak, illetve elnapolásnak tehát nem oka az, ha oly ügy tárgyalásánál, melyben a védelem nem kötelező, betegszik meg a védő. De ily esetben is megengedheti a biróság, hogy, a mennyiben azonnal lehetséges, a vádlott más védőt választhasson. A bíróságnak 'egyik legnemesebb feladata, ha a védelem jogának gyakorlása előtt a tért nyitva hagyja. Előfordulhat, hogy a védő az ítélet kihirdetése előtt ott hagyja a tárgyaló termet, és 19*
