Képviselőházi irományok, 1892. XXVIII. kötet • 870. sz.

Irományszámok - 1892-870ff. A bűnvádi perrendtartásról szóló törvényjavaslat indokolásának folytatása

870. szára. 9 suchungen insoweit zu gestatten, als dadurch die Thatigkeit der vom Richter bestellten Sach­verstandigen nicht behindert wird.« E szakasz indokolásául Wolffson kiemelte, hogy a terheltnek ama joga, mely szerint a főtárgyalásra szakértőket idézhet, csak akkor ér valamit, ha meg van adva arra is a lehetőség, hogy a szakértők a szemlénél jelen lehetnek és tájékozhatják magukat. Az indítvány mellett Grimm, Zinn, Bahr, Becher, Klotz és Schwartze, ellene Hanauer, Thilo, Reichensperger és Hauch szóltak. Az indítvány mellett a tárgyalás során különösen felhozták, hogy a terheltnek szakértő által teljesített védelme gyakran fontosabb, mint a jogi védelem. Ama védelem pedig lehetetlenné válik, ha az előzetes eljárásban teljesített szemlétől a terhelt szakértője el van zárva. Kétségen kívül illusoriussá yálik a terheltnek az a joga, hogy a főtárgyalásra szakértőt idéztethet meg ha e joggal az elővizsgálat alatt nem bir. Az orvos például, ki a halottbonczolásnál jelen nem volt, a halottszemléről és bonczolásról felvett jegyzőkönyvet könnyen megtámadhatja és éppen a főtárgyaláson fognak kellemetlen viták keletkezni, melyeket az indítvány elfogadásával meg lehet előzni. f Az indítványt, habár a javaslat első olvasása alkalmával elvetették, a második olvasás alkalmával mégis elfogadták, és miként a gyakorlat igazolja, a tárgyalás során felhozott aggó-' dalmak, mintha a terhelt szakértőjének subjectiv, kizárólag a védelmi szempontnak hódoló szereplése megzavarná a birói szakértők működését, éppen nem bizonyultak olyanoknak, melyek miatt a terhelttől ily ellenőrző szakértő kirendelését megvonni kellene, sőt ellenkezőleg ez intézmény ma már czélszerííségénél fogva általános elismerésre talál. A Le Boyer franczia igazságügyi miniszter által a senatus elé terjesztett javaslat 49. czikke 1 ) szerint nemcsak a terhelt, hanem az ügyészség és a magánfél is fel lett volna jogosítva egy szakértő választására. A senatus bizottsága a kormány javaslatát annyiban találta módosítandónak, hogy csakis a terheltnek engedi meg ily ellenőrző szakértő választását. A bizottság—úgymond a jelentés 2 ) — azt gondolja, hogy itt csak két érdek, tudniillik a vád és védelem érdeke jöhet tekintetbe. A biró által kirendelt szakértő eléggé képviseli az ügyész és magánfél érdekeit. Az ajánlott mód csak szaporítaná a költségeket és zavarná a szakértők működését. A senattn által megállapított javaslat 57., illetve a későbbi módosítások folytán (no. 314. session 1882. Annexe au procés verbal de la séance du 27. Juin. 1882.) 62. czikkében a kormányjavaslat föntebb idézett 49. czikkének »Le ministére public, la partié civile« kifejezéseit kihagyták, egyebekben a kormányjavaslatot elfogadták. Devés igazságügyi miniszter 3 ) a senatus által módosított javaslatot a kép/iselőháznak benyújtván, ez a 62. §-on mitsem változtatott, következőleg a Demőle igazságügyi miniszter 4 ) által a képviselőháznak ismét benyújtott javaslat is ugyanebben a szerkezetben tartalmazza e szakaszt. ') (»Le ministére public, la partié civile, et l'inculpé peuvent choisir eur ladite liste un expert qui a droit d'assister i. toutes les operations et d'adresser toutes requisitions aux experts designós par le juge d'instruction, et qui ejt tenu de con­signer ses observations sóit au pied du procés verbal, sóit á la suite du rapport. S'il y a plusieura inculpés ils doivent se concerter pour fairé cetté désignati^n. Ce choix dóit étre fait quarante hűit heures au plua tárd aprés l'avis, qui est donné au ministöre public á la partié civile et á l'inculpé, de la désignation du premiere expert.*) s ) Nr. 63. Sénat. Session 1882. Annexe au Procés verbal de la séance du 6 ma's, 1882. Rapport fait au norn de la commissions chargée d'examiner le projet de loi tendant á reformer, le code d'instruction criminelle, par M. Dauphin sénateur. 3 ) Nr. 1379. Cáambre des Députés. Troisiéme legialature sesjion extraordinaire de 1882. annexe au procés verbal de la séance du 20. nov. 1882. *) Nr. 371, Chambre des Députéi Quatriéme legislature session de 1886. annexe au procés verbal de la séance du 28 janvier 1886. etc. KÉPVH. IROMÁNY. 1892 — 97. XXVIII. KÖTET. 2

Next

/
Thumbnails
Contents