Képviselőházi irományok, 1892. XXVIII. kötet • 870. sz.
Irományszámok - 1892-870ff. A bűnvádi perrendtartásról szóló törvényjavaslat indokolásának folytatása
10 870. szám. Francziaországban tehát már a senatus teljesen, a képviselőház pedig első olvasásban elfogadta annak az elvnek helyességét, hogy a terhelt ellenőrző szakértő kirendelésére feljogosítva legyen. A belga javaslat előkészítése alkalmából szintén fontolóra vették e kérdést. A kormányjavaslat nem intézkedett e tárgyban. A képviselőházi bizottság azonban szükségesnek tartotta a hiány pótlását. Thonissen melegen szólal fel ez intézmény mellett jelentésében (I. 241. 1.) Különösen kiemeli, hogy méltányos, ha a terhelt, kinek becsülete, szabadsága, élete forog koczkán, joggal birjon arra, hogy a szakértői szemlénél magát szakértő által képviseltesse. E jogot megadja a német perrend, megkívánják adni Francziaországban. Nem maradhat el Belgium sem, mert ezzel csak nyer az igazság. A szakértői leletek tökéletesebbek, gondosabbak és jobban indokoltak lesznek. Ily indokolás után ajánlja a bizottság az I. k. 94. czikke folytatásául: »L'inculpé pourra de son cőté, choisir un expert, qui aura le droit d'assister a toutes les opérations, d'adresser toutes requisitions aux experts designés par le juge d'instruction, et qui sera tenu de consigner ses opérations a la suite du rapport ou dans un rapport séparé. S'il y a plusieurs inculpés, ils doivent se conoerter pour fairé cetté désignation.« Ily előzmények állottak a javaslat előtt. Minthogy az által, hogy a szakértők működését a terhelt szakértője ellenőrizheti, azokat az esetleges hiányokra vagy mulasztásokra figyelmeztetheti és észrevételeit az egész eljárásra nézve közölheti, csak a szemle lesz tökéletesebb és gondosabb; minthogy az a félelem, hogy ez megzavarná és hátráltatná a szakértők működését, a Németországban szerzett tapasztalatok szerint is teljesen alaptalannak bizonyult, de a vizsgálóbíró az indokolatlan hátráltatásokat és késleltetéseket megakadályozhatja; minthogy czélszerübb, ha a terhelt a szemle felvételére küldheti szakértőjét, ki minden hiányra figyelmeztethet, mint ha a főtárgyaláson teszi romboló kritika tárgyává az ellenőrzése és jelenléte nélkül eljárt szakértők mulasztásait és tévedéseit: mindezeknél fogva czélszeríínek mutatkozott a szóban levő intézkedést a javaslatba illeszteni. Nem utánozta a javaslat a franczia első kormány-javaslatot, mely az ügyészre és magánfélre is ki akarta e kedvezményt terjeszteni, melyet azonban sem a senatus, sem a képviselőház nem fogadott el, mert valóban csakis a védelem érdeke az, melynek esetleg szüksége lehet a biróság által kirendelt szakértők működését ellenőrizni. A vádló megnyugodhatik teljesen a bíróság által kirendelt pártatlan szakértőkben. Sőt akkor, midőn a javaslat az ellenőrző szakértő költségeinek fedezését nem az államkincstár kötelességévé teszi, egyenesen abból az elvből indult ki, hogy a terhelt is teljes megnyugvással veheti ama szakértőket, kiket a biróság nevez ki, hisz gondoskodva van arról, hogy csak teljesen érdektelen és rendszerint két, vagy még több szakértő legyen alkalmazva, és hogy minden nyomatékos kifogásra a szakértőt mellőzni kell. (230. §.) Ha tehát a szakértők kirendelésében a biróság lelkiismeretesen jár el, akkor a legtöbb esetben meg is fognak nyugodni a terheltek a biróság szakértőiben. Mindazáltal nem volna helyén mereven elzárni az utat ily ellenőrző szakértő igénybevételétől ott, hol a terhelt még áldozatra is kész és lehet, hogy esetleg oly szaktekintélyt képes az igazságszolgáltatás rendelkezésére bocsátani, a kinek közreműködése a tervezett intézkedés elhagyása esetében nem volna megnyerhető. Az az intézkedés, hogy több terhelt csak egy szakértőt választhat, abban leli indokát, hogy egyrészről közös érdekű terheltek megnyugodhatnak egy szakértőben, másrészről az ellenőrző szakértők nagyobb száma csakugyan alkalmas lehet arra, hogy a bírósági szakértők működését megzavarja, vagy éppen megakadályozza.
