Képviselőházi irományok, 1892. XXVIII. kötet • 870. sz.

Irományszámok - 1892-870ff. A bűnvádi perrendtartásról szóló törvényjavaslat indokolásának folytatása

870. szám. Ili módszerének megszüntetését. A javaslat két okot jelöl meg. Egyik, ha a bíróság meggyőződik, hogy a kérdező a kérdések tevésére kellő tehetséggel nem bir. Mindazáltal nem ok a keresztkérdezés megszüntetésére, ha maga a magánvádló, vagy maga a vádlott nem képes a kérdezésre, képviselőik azonban erre alkalmasak. Másik ok a megszüntetésre az, ha a magánvádló vagy a vádlott, illetőleg képviselőik ismételt elnöki figyelmeztetés után is tiltott kérdéseket (308. §.) tesznek. E rendelkezésből következik, hogy legalább kétszeri figyelmeztetésnek kell a kérdezés e módszerének megvonását megelőzni. Magától értetődik, hogy a keresztkérdezés megszüntetése után az elnöki kihallgatás mellett a feleknek a 307. §. második bekezdésében biztosított joguk épségben fennáll. Ha valamely íél az egész bizonyító eljárásra kéri a felek kérdezés iránti jogának megengedését, úgy ez indítványt a bizonyító eljárás kezdetén kell megtenni; de ha az elnök már megkezdte is a kihallgatást, egyes tanukra és szakértőkre nézve a keresztkérdezés megengedése indítványozható. Legczélszerübb azonban a most említett esetben is a bizonyító eljárás kezdetén tenni meg az indítványt, hogy az elnök a kihallgatás tervére nézve szükséges tájékozással bírhasson. 5. Elnöki jogkör a tanuk, a szakértők, a vádlott eltávolítása tárgyában és a tanuk megesketése. A bizonyító eljárás vezetésének lényegéből folynak ama rendelkezések, melyek az elnöknek éppen a tanuk és szakértők befolyásolásának megakadályozása czéljából kötelességévé teszik arról gondoskodni, hogy a ki nem hallgatott tanú a bizonyító eljárásnál és a ki nem hallgatott szakértő a másik szakértő kihallgatásánál jelen ne legyen. De viszont előfordulhat, hogy az eljárás érdeke kívánja, hogy a szakértő az egész bizonyító- eljáráson jelen legyen, sőt megengedheti az elnök a szakértőknek, kiknek külömben önálló joguk a kérdezésre nincs, azt is, hogy a tanukhoz kérdéseket intézhessenek (309. §.). Hogy a kihallgatott tanuk és szakértők a főtárgyalás terméből csak az elnök rendeletére vagy engedélyével távozhatnak: indokát leli egyrészről abban, hogy a később kihallgatandó tanukkal és szakértőkkel vallomásaikat ne közölhessék, másrészről abban, hogy esetleg újra kihallgathatok legyenek. A bizonyító eljárás sikere érdekében szükségessé válhat, hogy az egyes kihallgatott tanú a teremben ne maradjon, mert őt a később kihallgatandó tanúval esetleg szembesíteni kell. Következéskép szükséges volt az elnököt ama jogkörrel is felruházni, hogy a tanút a terem ideiglenes elhagyására kötelezhesse és őt akár egyedül, akár más tanuk jelenlétében ismét kihallgathassák. Az eljárás attól az alapelvétől, mely szerint minden bizonyíték felvételénél a vádlottnak jelen kell lenni, lényeges eltérést tartalmaz a javaslat ama rendelkezése, mely az elnököt a vallomástétel szabadsága érdekében felhatalmazza, hogy a vádlottat valamely tanú vagy vádlott-társ kihallgatása alatt a teremből eltávolíthassa (310. §.). Ily rendelkezés szükségét minden perrendtartás elismeri, mert lehetnek esetek, midőn a tanú vagy vádlottárs a vádlott jelenlétében nem mer vallomást tenni, vagy a szégyenérzet, különösen nőket szemérem elleni bűntetteknél, visszatartja a vallomástól. Nem volna tehát czélszeríí az igazság felderítésének érdekét pusztán a merev elvi következetességnek feláldozni. A javaslat ama perjogi állásánál fogva, melylyel az elnököt a főtárgyalás vezetésével felruházta, e fontos kivételes eljárás alkalmazását is csak úgy, mint a franczia joggyakorlat és az osztrák perrendtartás (250. §.) reá bizta. A német perrendtartás szerint (246. §.) eme jog a bíróságra van ruházva. Az elnök az előzetes eljárásra vonatkozó iratokból inkább ismeri a körülményeket, mint a biróság és így ő kiválóan alkalmas annak megítélésére, hogy szükséges-e a vádlottat eltávolítani. Természetes, hogy erre vonatkozólag a felek indítványokat is tehetnek, de ezek tárgyában is az elnök van hívatva első sorban határozni, csak a meghozandó határozat után lehet a törvényszék határozatát kikérni.