Képviselőházi irományok, 1892. XXVIII. kötet • 870. sz.

Irományszámok - 1892-870ff. A bűnvádi perrendtartásról szóló törvényjavaslat indokolásának folytatása

100 870. szám. intellectualis erejének szabad használásától. És végre is — igy szólnak a kihallgatás ellenzői — a vádlott kihallgatása megsérti a jog és humanitás nagy elvét: »Nemo tenetur prodere se ipsum«. Ez okokkal szemben a kihallgatás pártolói főleg arra utalnak, hogy nemcsak nem veszélyes a kihallgatás a vádlottra nézve, hanem hathatós biztosítéka annak, hogy mindent, mit csak igazolására alkalmasnak tart, előadhat, előbbi vallomását kiegészítheti, módosíthatja, úgy, hogy valóban minden vádlottnak, ki ártatlanságáról meg van győződve, csak kiváló érdekében áll, ha a kihallgatás által alkalmat nyer ártatlanságának nyilvános tárgyaláson kifejezést adni. A mi azt az ellenvetést illeti, hogy a vádlott kihallgatása az előzetes eljárás adatainak bevonását eredményezi és így a közvetlenség elvén lesz sérelem ejtve: döntő súlylyal nem birhat, mert hisz maga a vádirat is az előkészítő eljárás adatain nyugszik. A javaslat rendelkezésének indokolása előtt szükséges a kihallgatás mellőzésére mintául idézett angol jog álláspontjára irányozni a figyelmet. Angliában a vádlotthoz, mihelyt a főtárgyaláson ama kérdésre, hogy bűnös-e, tagadólag válaszol, további kérdést intézni nem szabad. Sőt ha beszélni akarna is a vádlott, a biró siet ebben megakadályozni, ha védője van, és különösen gondoskodik arról, hogy védőjének egyes fenforgó kérdésekre vonatkozó nyilatkozata előtt ne szóljon. Ez az eljárás az ó-german perből fenmaradt ama régi hagyományos elven nyugszik, mely szerint a vádlottnak joga van ugyan, de nem kötelessége ártatlanságát bebizonyítani és kötelesek őt felmenteni, ha közreműködése nélkül nem tudnak elég bizonyítékot ellene összegyűjteni. Mindinkább általánosabb lesz Angliában is az óhajtás úgy reformálni a bűnvádi pert, hogy a vádlott elbeszélhesse a tényállást (statemeut). A perrendtartás javaslata (section 523.) megengedi a vádlottnak és házastársának azt, hogy mint mentő tanuk a főtárgyaláson felléphessenek és némi megszorítással még keresztkérdések is tehetők hozzájok. Angliában a polgári peres eljárás igen élénk visszahatást gyakorol a bűnvádi perre és mivel a felek kihallgatásának intézménye itt már évek óta jó eredményeket szült, bizonyára ekként fogják szabályozni a bűnvádi perrendtartást is. Egyébiránt már Bentham óta napjainkig folytonos kritika tárgya magában Angliában is a vádlottnak teljes passiv szerepre kárhoztatása. Hogy a continentalis perrend reform-törekvéseiben az angol jognak a vádlottat teljes passivitásra itélő felfogása többek részéről pártolásra talált: annak megvan a maga természetes oka. Egyrészről a múltból a tortura borzalmai, másrészről a kihallgatásnak amaz inquisitorius módszere, mely Francziaországból Európa minden törvénykezés tárgyaló termébe behatolva, a vádlottat pusztán a per tárgyának tekinti és a szellemi tortura minden kigondolható nemével gyötri, erélyes visszahatás nélkül nem maradhatott s hogy az ellentét mennél szembetűnőbb legyen, reámutattak Angliára. Mindazáltal a legújabb perrendtartások egyike sem utánozta a magában Angliában sem kielégítőnek talált passivitás rendszerét. Nem mulasztotta el azonban a modern törvényhozás úgy rendezni a kihallgatást, hogy a vádlott teljes szólásszabadsággal bírjon ártatlanságának bebizonyítására, de még árnya se kísértsen az emberi szellem ama nagy tévedésének, mely az igazság érdekében erőszakos önvallomásokat kicsikarni, helyes perjogi intézménynek tartotta. A »nemo tenetur prodere se ipsum« elve csak úgy meg vau őrizve a német, osztrák, hollandi törvényekben és a belga javaslatban, mint magában Angliában, mert a vádlott, ha jónak látja, az egész tárgyaláson hallgathat. Ez ujabb continentalis perrendek álláspontján áll a javaslat is (304., 305. §§.). Sem a vádlott, sem a jogrend érdekének szempontjából nem tartja helyesnek a kötelező passivitás rendszerét. A vádlott érdekéből azért nem, mert ez a védelem szabadságának korlátozását jelenti; a jogrend érdekéből pedig azért nem. mert az igazság felderítésének egyik leghatha-