Képviselőházi irományok, 1892. XXVII. kötet • 870. sz.

Irományszámok - 1892-870f. A bűnvádi perrendtartásról szóló törvényjavaslat indokolásának kezdete

870. szám. 35 Még ha valamely külföldi intézményt vagy szabályt nyomatékos gyakorlati okokból átveendőnek tartott is a javaslat, — ezt csak az utóbbiaknak eV az elért eredményeknek gondos mérlegelésével és a külföldi jogban megállapítottnál rendszerint sokkal szűkebb keretben tette. Gondosan kerülte továbbá a puszta elméleti jelszavaknak követését, valamint a doc'rinair iránynak túlzásait, melyek a rendszernek minden áron való keresztülhajtása végett a gyakorlati életnek követelményeit figyelmen kivül hagyják. A gyakorlati hasznavehetöség és keresztülvihetöség vezérszempontjának a javaslat az elméleti tekinteteket mindig alárendelte. A bűnvádi eljárásnak főleg előkészítő részére vonatkozó ujabbi széleskörű reformmozgalmak tanúságot tesznek arról, hogy a tudománynak és a törvényhozásnak még mindig nem sikerült elérni a bíínpernek kettős irányú fő czélját: azaz akként szabályozni az eljárást, hogy a társadalom érdekei és az anyagi igazság érvényre legyenek emelve a nélkül, hogy ebből ártatlanokra jogsérelem származzék. A javaslat ennek daczára nem mondott le ama kettős czél megközelítéséről. Kitelhetően igyekezett az állam érdekét biztosítani, de mégis alapelvül elfogadta azt; hogy az egyesek jogai csak akkor és annyiban korlátozhatók, mikor ez az anyagi igazság szempontjából mellözhetlenül szükséges. 2. A javaslat tartalma. A javaslat a polgári (nem katonai) büntető bíróságok előtti egész eljárást: nevezetesen az esküdtbiróságok, a törvényszékek és a járásbíróságok előtti eljárást szabályozza s a különleges eljárások közöl rendelkezéseket tartalmaz az ismeretlenek, távollevők és szökevények ellen (XXIII. fejezet) a kiadatás iránti ügyekben (XXIV. fejezet), továbbá az 1878. évi V. t.-cz. 62. §-a esetében (XXV. fej.), végre a nyomtatvány utján elkövetett bűncselekményekre nézve (XXX. fej.) követendő eljárásról. Ellenben kifejezetten (592. §.) külön törvénynek hagyta fenn a jövedéki kihágásokra vonatkozó eljárás szabályozását; a röjtönbirósági eljárásról pedig nem intézkedett. A jövedéki büntető eljárá? nem volt e javaslatba felvehető, mert a rendes bűnvádi eljárástól teljesen elütő jellegénél fogva annak keretébe nem illenék, s mert az e tárgyban a pénzügyi minisztériummal folytatott tárgyalások még nem voltak befejezhetők. A rögtönbirósági eljárásnak fentartása a jelen viszonyok közt nem mutatkozik szükségesnek. Külömben ennek az eljárásnak természete és egész jellege is annyira kivételes, a bűnvádi eljárás vezérelvei abban oly kevéssé vihetők keresztül, s részletintézkedései is annyira nem állanak összhangzásban a jelen javaslat rendelkezéseivel, hogy a mennyiben fentartása elkerülhetetlennek bizonyulna, szabályozásáról a bűnvádi eljárás keretén kivül kellene intézkedni. Bele kellett azonban foglalni a javaslatba nemcsak az esküdtbiróságok, hanem a járásbíróságok előtti eljárásnak szabályozását is. A törvényszéki eljárás vezérelvei és számos intézkedése az előbb említett eljárásokkal közösek s így nem csupán a helyes rendszer szempontjából, hanem ama visszásság elkerülése végett is, hogy a javaslatnak igen sok szabályát az esküdtbirósági vi\gy járásbirósági eljárásról szóló törvényben ismételni kellene, — ajánlatosnak látszott a bűnvádi eljárás minden rendes nemét egy törvénykönyvben szabályozni. Az ártatlanul kiállott előzetes letartóztatás, vizsgálati fogság és büntetés esetében adandó kártalanításra (XXXI. fejezet) a javaslat azért terjeszkedett ki, mert az a bfínperből folyik és az ujrafelvétel iránti eljárással gyakran a legszorosabb kapcsolatban van. 3. Szervezeti kérdések. A javaslat csak magát a bűnvádi pert, az eljárást czélozza szabályozni. Nem vette fel azokat a szervezeti intézkedéseket, melyek a bűnvádi eljárásnak tervezett reformjával kapcsolatban okvetetlenül megteendők lesznek. 5*