Képviselőházi irományok, 1892. XXVII. kötet • 870. sz.
Irományszámok - 1892-870f. A bűnvádi perrendtartásról szóló törvényjavaslat indokolásának kezdete
378 870. szám. a tánukötelesség köre tekintetében alaposan kitanítani és lehetőleg meggyőzni arról, hogy vonakodásának alapja téves és el nem fogadható. Ha a kitanítás eredménytelen maradt, illetve a biró nem volt képes meggyőzni a tanút arról, hogy vonakodásának oka tarthatatlan : akkor alkalmazandó csak ellene a rendbüntetés. Mihelyt azonban a büntetés czélja, t. i. a tánukötelesség megfelelő teljesítése elvan érve, a fogvatartás azonnal megszüntetendők (195. §. 3. bek.). A tannnak egyazon bűnvádi ügy több szakában tanúsított vonakodása nem vehető ujabb engedetlenségnek: mindazáltal, ha a kiszabott büntetés a maximumot el nem érte, az, e határvonalig szükség esetén felemelhető. A vonakodás következtében okozott költségekre ugyanazok szolgálnak felvilágosításul, melyek a meg nem jelenés által okozott költségekre nézve fennebb előadva voltak. II. A tanúságtétel akadályai. (204. §.) A modern bizonyítási jog elveivel ellenkezik a képtelen tanuk osztályának »a priori« felállítása. Mindannak daczára, bármennyire őszinte elismeréssel találkozik is a bizonyítékok szabad mérlegelése, csak nehezen tudnak a positiv jogok kibontakozni a római canoni jog hagyományaiból, melyek szerint feltétlen kizáró okok felállításában keresték a tanúvallomás igazságának leghathatósabb biztosítékait. A »code d'instruction criminelle« (156., 322. ez.) még egész sorát ismeri a kizáró okoknak, melyek főleg az esküdtszék előtti főtárgyaláson érvényesülnek. Az osztrák perrendtartás már csak egyetlen tulajdonképeni kizáró okot ismer (151. §. 3.) »Personen, die zur Zeit, in welcher sie das Zeugniss ablegen sollen, wegen ihrer Leibes- oder Gemüthsbeschaffenheit ausser Standé sind, die Wahrheit anzugeben«. A német birodalmi perrend pedig kifejezetten senkit sem zár el a tanúságtétel tő], úgy hogy erre nemcsak gyermekek, hanem a körülményekhez képest még elmebetegek is bocsáthatók. ^ A javaslat, hasonlóan a német perrendtartáshoz, a bizonyítékok szabad mérlegelésének elvéből levonta annak okszerű következményét és nem állított fel praesumtio juris et de jure-t a tanú képtelenségére nézve. Az osztrák törvény fentebb hivatkozott intézkedését mellőzték a német perrendtartás megalkotása alkalmából és az fölösleges is, mert arra, hogy a vak látottakról, a süket hallottakról nem tanuskodhatik, törvényes intézkedésre nincs szükség. Oly általános formák mellett pedig, hogy tanuságtételre nem bocsátható az a személy, ki testi vagy szellemi fogyatkozása miatt a való észleletére, felismerésére vagy tudomásának előadására képtelen, megtörténhetik, hogy oly bizonyító eszközöktől esik el a biró, melyeknek felhasználhatása mellett a való felismerésére juthatott volna. Helyesebb eljárás a birót felhatalmazni arra, hogy a testi vagy szellemi fogyatkozása miatt aggályos tanút is maga elé idézhesse, vele a kihallgatást megkísérelje és személyesen győződjék meg arról, hogy lehet-e a vallomásnak értéket tulajdonítani vágy nem. Teljesen elegendő a positiv jog szempontjából, ha intézkedés történik, hogy az oly tanukat, kik megfelelő megfigyelő és emlékező tehetséggel nem birnak, esküre ne bocsássanak. ') »Können auch Kinder als Zengen vernommen werden. Desgleichen ist die Vernehmung geisteskranker Personen selbst in der Hauptverhandlung nicht ausgeschlossen; sie kann vielmehr stattfinden, wenn das Gerioht von der Auslaasung der betreífenden Person oder von der Art ihres Auftretens eine Aufklarung der Sache erwartet.* (Löwe I. könyv VI. fejezet 2. a. jegyzet.) Der Richter kann demnach auch Kinder und Geisteskranke als Zeugen vernehmen und man muss dies billigen namentlich im Hinblick auf jené Palle, in welchen an solchen Personen das Verbrechen verübt wurde. (G-eyer, Holtzendorf Handbuch-jában 1. köt. 282. lap.)
