Képviselőházi irományok, 1892. XXVII. kötet • 870. sz.

Irományszámok - 1892-870f. A bűnvádi perrendtartásról szóló törvényjavaslat indokolásának kezdete

324 870. szám. fogják felhasználni. A biró nem térhet ki a törvény által reá rótt erkölcsi kötelességek elöl, és különösen ha társasbiróság határoz e kérdésben, sőt a contradictorius eljárás sines kizáva: akkor csak a túlzott aggodalom félhet visszaélésektől. Mindezeknek a feleltételeknek megfelel a javaslat, midö'n kötelezi a birót a biztosíték melletti szabadlábrahelyezésre, ha a biztosíték, tekintettel a vád súlyára és a terhelt személyes körülményeire, a megszökési valószínűtlenné teszi. Nem szabad tehát a bírónak önkényesen kegyelmeket osztogatnia, hanem kötelessége minden körülményt és mozzanatot lelkiismeretesen mérlegelni és ha ezek a megszökés valószinűtlensége mellett harczolnak, a szabadlábrahelyezést kimondani. A biró tehát lelkiismeretesen fogja mérlegelni, hogy az eset büntethetőségéhez nem fér-e kétség; meg fogja gondolni, hogy az elítélésre elég adat merült-e fel a terhelt ellen; tekintetbe veszi a terhelt előéletét, foglalatossága körét, társadalmi helyzetét; a családi körülményeket. Mindezek megfontolása, szóval a szabadlábrahelyezés mellett vagy ellen felhozható concret hasznok vagy károk szembeállítása után hozza meg határozatát. A javaslat nem köti a magyar állampolgársághoz, vagy állandó lakóhelyhez a biztosíték melletti szabadlábrahelyezést. A csavargó, az, aki kilétét igazolni nem tudja, a külföldi, vagy a külföldön tartózkodó állampolgár in principio nincsenek kizárva e kedvezményből. a) A biztosítékul szolgáló eszközök a javaslat szerint a következők: 1. készpénz, 2. oly értékpapír, melyet óvadék gyanánt a közpénzíárak elfogadnak, 3. oly fizetésre szóló jelzálogilag biztosított nyilatkozat vagy kezeslevél is, mely pupillaris biztosítékot nyújt, 4. egyszerű kezesség. Az utóbbinak csak a járásbíróságok előtti eljárásban van helye, mint ez a XXIX. fejezet indokolásában bővebben van kifejtve. A törvényszék eljárásának tárgyát tevő büntetendő cselekmények esetében csak az 1—3. alatt felsorolt eszközök fogadhatók el biztosítékul. Ezeknek megválasztásánál egyrészről irányadó volt, hogy oly vagyoni terhet vállaljon magára a biztosítékot adó a biztosíték elvesztése esetén, mely tetemes gazdasági kárt okoz, másrészről figyelembe volt véve, hogy a biztosíték nyújtásának több módja álljon rendelkezésre, s így az túlságosan megnehezítve ne legyen. A javaslat tehát e ponton nem oly merev, mint az 1874-iki április 20-iki belga törvény (11. czikk) és a belga javaslat (I. k. 170. ez.), melyek szerint a biztosíték csak készpénzben adandó. Eltér a franczia javaslattól (Demőle-féle, 131. §.) is, mely szintén csak készpénzben, bankjegyben és értékpapírokban engedi a biztosítékot letenni. A javaslat inkább az osztrák és német perrendtartás rendelkezéseihez csatlakozva, de az eddigi gyakorlatnak is megfelelőleg, különös tekintettel gazdasági viszonyainkra, a jelzálogi bekebelezést is a biztosíték adásának eszközévé jelölte ki. Eltért a német birodalmi perrendtartástól annyiban, hogy az ingó zálogot kizárja a biztosíték eszközei közöl, mert a legtöbb esetben ezt a módot nem is vennék igénybe, minthogy a bűntettesek legnagyobb része hazánkban oly értékes ingó tárgyakkal, melyek biztosítékul szolgálhatnának, nem is bir, de másrészről azok értékének megállapítása, kezelése és értékesítése sok nehézséggel jár. A jelzálog tekintetében szükséges volt a pupillaris fedezetet követelni, mert a nélkül az ingatlanra bekebelezett zálogjog a kivánt teljes biztosságot nem nyújtja. Ama kivételből, hogy fizetésre kell szólni minden jelzálogilag biztosított nyilatkozatnak vagy kezeslevélnek, önként következik, hogy abban meghatározott készpénzbeli összegnek arra az esetre való fizetése kötelezendő, ha a terhelt a szabadlábrahelyezés feltételeit megsérti (167. §.), és így a biztosíték összegének haladéktalan behajtása lehetővé teendő. Annak meghatározása, hogy melyik mód szerint nyújtassák a biztosíték, a biróság belátásától függ. De ha a bíróság feladata is a relatív biztonság szempontjait mérlegelni, semmi esetre sincs joga a biztosítékadást megnehezíteni és esetleg a felajánlott készpénz helyett például ugyanannyi összegre jelzálogi biztosítást követelni.