Képviselőházi irományok, 1892. XXVII. kötet • 870. sz.

Irományszámok - 1892-870f. A bűnvádi perrendtartásról szóló törvényjavaslat indokolásának kezdete

870. szám. 27 tanúnak, ha hihetetlen, vagy a per többi adataival nem egyező vallomást tesz. A tanuknak egyenkint teljesítendő kihallgatásánál kerülni kell a nyelvreadást és a kényszert. Ha a vádlott tagadásban van, szembesítés teljesítendő, minek akkor is helye van, ha a tanuk vallomásai eltérők. A leglényegesebb bizonyíték a corpus delicti, melyet a javaslat akkép határoz meg: evidens existentia delicti, és melynek hiánya vagy hiányossága mellett még a beismerés sem bizonyít. A többi bizonyítékokra és hitelességökre nézve is a legrészletesebb utasítások vannak felállítva. Különös hangsúlylyal van kiemelve a kínvallatás vagy azt helyettesítő kényszereszközök teljes és feltétlen kizárása. Eltörli a tisztító esküt is. Ha a vizsgálat be van fejezve, az ügy további ellátására az illető bíróság elé kerül és itt az írásbeli vádper alakiságai között foly tovább az Ítéletig. A mi lényeges teendők ezentúl szükségesek (kihallgatás, authenticatio, szembesítés), azok mindig törvényesen alakított bírói tanács előtt történnek, s ha kiküldetés szüksége forog fenn, két biró rendelendő ki. Daczára a vádpernek, általános szabály gyanánt mondja ki a javaslat az angol jogban is létező ama tételt, hogy a bíróság az ártatlanok védője. A per a vádirattal (actio) kezdődik, melynek tüzetes tényleirást kell tartalmaznia és törvényre kell hivatkoznia. A vádat azokban az ügyekben, melyek első fokon a királyi ítélőtábla elé tartoznak, a királyi jogügyek igazgatója, egyebekben a tiszti ügyész képviseli. A közvádlón kivül magánvádlóról is van említés téve, a nélkül azonban, hogy jogköre tüzetesen körülírva volna. A fogva levő nemes és egyházi személy öt nap alatt, a szabadon levő bármily állapotú egyén, megfelelő idő alatt személyes megjelenésre, védekezésre és itéletvételre idézendők. A bűnügyeket a törvényes szünetek alatt is el lehet látni. A vádlottnak, ha ügyvédet nem vall, tiszti ügyész rendelendő védőül, és a terhelő és mentő bizonyítékok kimerítéséig annyi perirat (replica) váltandó, a hány szükséges, de az utolsó szó mindig a vádlotté. A vádlott szabadon érintkezhetik védőjével, a tanukhoz kérdéseket intézhet. A védőnek joga van arra, hogy a bíróság iratait megtekintse. Befejeztetvén az iratváltás, következik a per előadása és az itélethozás. A marasztaló ítélet lényeges kellékei: a bűncselekmény minősítése, a büntetés neme és az indokolás ; á mellett ki kell terjeszkednie a kártérítésre is s erre nézve a károsított polgári perre nem utasítható. Ha tiszti ügyészen kivül magánvádló is közreműködik, az ítéletben mindig ki kell mondani azt is, hogy a vádat alaposnak, hamisnak vagy nem eléggé bizonyultnak találta-e. A hamisan vádló ellenében, a vádlott kérelmére, ugyanabban az ítéletben megállapítandó a büntetés és a kártérítés is. Elégtelen bizonyíték esetén a vádlott ideiglenesen kezesség mellett szabadlábra helyezhető; de az ügy, ha akár terhelő, akár mentő adatok merülnek fel, újra felvehető. A szökevény vádlottnak ügye, hivatalból kirendelendő védőjének meghallgatása után rendesen letárgyalható, a makacsság miatt hozott ítéletnek azonban nincs más bűnügyi következménye, mint az elitéltnek országos körözése. Ha megjelenik vagy előállítják, vagy ha örökösei kérelmezik, pere mindig újra felveendő. A megítélt magánjogi követelésre nézve azonban az ítélet rögtön végrehajtható s csak az elégtétel mértéke ellen van birtokon kivül perújításnak helye. Nem-nemesek ellen, ha csavargással, csavargók rejtegetésével, apróbb, nem criminalis vétségekkel, vagy legfeljebb egy havi fogsággal (arrestum), illetőleg csupán birsággal büntetendő cselekménynyel vannak vádolva, sommás eljárásnak van helye. De a vádlottat ekkor is meg kell hallgatni és mind a tényállást, mind az ítéletet jegyzőkönyvbe foglalni. Halálos Ítélet ellen a kerületi táblához, s innen, vagy ha első fokban a kir. Ítélőtábla ítélt, a hétszemélyes táblához felebbezhetni. Halál vagy örökös rabság nem hajtható végre, mielőtt a legfelsőbb bíróság az ítéletet helyben nem hagyta. Más ítéletek ellen csak egyfokú felebbvitel van engedve. A felmentett vagy megnyugvó vádlott ellenében a közvádlóuak sincs felebbezéshez 4*