Képviselőházi irományok, 1892. XXVII. kötet • 870. sz.

Irományszámok - 1892-870f. A bűnvádi perrendtartásról szóló törvényjavaslat indokolásának kezdete

284 870. szám. A Metropolitan Poliee Act (seet. 64.) a most említett letartóztató jogot a londoni rendőrségnek nemcsak éjjelre, de nappalra is megadja és olyan terjedelemben, hogy elég ok a letartóztatásra, ha valaki ellen gyanú merül fel, hogy vétséget akart elkövetni, avagy a közrend megzavarására volt törekvése irányozva. E rendelkezések szoros összefüggésben vannak az angol anyagi büntetőjogi felfogással, mely magát a gonosz szándékot, a puszta előkészítő cselekményeket is bünteti. A Larceny és Embezzlement Act. (52. és 59. sect.), mely öt évtől tiz évig terjedő büntetést rendel pusztán a szándékra és előkészítő cselekményekre, eléggé mutatja, mennyivel szigorúbb az angol büntetőjogi felfogás a continentalisnál, mely elvül állítja fel, hogy csakis a véghezvitel megkezdésénél kezdődik a büntető hatalom jogköre. ., Az angol rendőrnek, minden esetben, midőn akár warrant alapján, akár e nélkül joga van valakit letartóztatni, szabadságában áll egyúttal akárkinek lakásába, akár nappal, akár éjjel, sőt az angolok által annyira megünnepelt vasárnapon is a letartóztatandó elfogatása czéljából bemenni. És egészen mindegy, hogy az üldözött, vagy más harmadik személy lakásáról van-e szó. Ellenállás esetén fegyverét is használhatja a rendőr. b) Tettenkapás esetén minden magánszemély jogosítva, sőt kötelezve van a letartóztatásra és ily esetben éppen ama jogokat gyakorolja, mint a rendőr. Alapos gyanúra csak akkor tartóztathat le a magánszemély valakit, ha »Felony«-ról van szó, de akkor se gyakorolhatja ama jogokat, melyek a rendőrt illetik, mert sem ajtókat fel nem törhet, sem fegyvert az ellenálló ellen nem használhat. c) A harmadik módja a letartóztatásnak: az óangol jogból eredt »hue and cry«, midőn segélykiáltásra a nép üldözőbe veszi a menekülni akaró tettest. Mindazok, kik az űző csoporthoz sorakoznak, a rendőrség jogait gyakorolják. Maga a vizsgálati fogság a lehető legnagyobb kímélettel (outmost humanity) van foganatosítva. A személyes szabadság csak a letartóztatás czélja által vont korlátok szerint szorítható meg (not subjected to other hardships than such, as are absolutely requisite for the purpose of confinement). A magánszemély minden esetben saját veszélyére teljesiti a letartóztatást és a felelősség alól csak akkor menekülhet, ha oly tettről van szó, mely az elfogatási indokolja, vagy ha a letartóztatottat valóban alapos gyanú terheli. d) Legtöbbször a békebiró belátásától függ, hogy az eset körülményei szerint letartóztassa-e a terheltet, vagy biztosíték mellett szabadlábra helyezze-e. Az utóbbi azonban ritkán történik, ha a vizsgálat tárgya bűntett; sőt felségsértési ügyekben miniszteri rendelet, vagy a főtörvényszék Queens Bench osztályának határozata nélkül nem is történhet meg. Kisebb vétségek eseteiben azonban már nincs szabad választási joga a békebirónak, hanem a nyomozás befejezte után köteles kellő biztosíték mellett szabadlábra helyezni a terheltet. A biztosítékadás abból áll, hogy egy vagy több személy meghatározott pénzösszeg erejéig kezességet vállal a terhelt megjelenéseért s erre maga a vádlott is kötelezi magát (recognizance). Rendszerint két személy kezessége szükséges de a békebiró, belátása szerint több vagy kevesebb kezest is kívánhat. Nincs kizárva az sem, hogy kezesek mellőzésével a terheltet maga által lekötött biztosítékra (upon his own recognizance) bocsássák szabadon. A kezesek fizetési képességére nézve a békebiró akként szerez tájékozást, hogy vagyoni viszonyaikra nézve őket eskü alatt kihallgatja. e) A legtöbb angol iró az angol szabadság legerősebb támaszának (principal bulwark of english liberty) nevezi a vizsgálati fogság tárgyában használható perorvoslatot (writ of Habeas Corpus Act). A perorvoslat czélja az, hogy a jogtalan letartóztatást a felsőbb bíróság megszüntesse. A perorvoslatot a főtörvényszéknél (High Court of Justice) írásban kell benyújtani. A beadványban elő kell adni a kérelem támogatására szolgáló tényeket és mellékelni kell az elfogató parancsnak {egy példányát.