Képviselőházi irományok, 1892. XXVII. kötet • 870. sz.
Irományszámok - 1892-870f. A bűnvádi perrendtartásról szóló törvényjavaslat indokolásának kezdete
250 870. szám. hesse a vizsgálat elrendelését és ily módon megakaszthassa az eljárás menetét, szükséges volt felállítani azt a követelményt, hogy a terhelt, ha vizsgálatot akar kieszközölni, e végből köteles oly adatokat producalni, melyekből kitűnik, hogy a vizsgálat a védelem előkészítése végett kívánatos. Ha a kéielem alapos, a terhelt bizonyára megtudja már a kérelemben jelölni azokat az adatokat, melyek igazolják, hogy a vizsgálatot a védelem előkészítése teszi szükségessé. Ha pedig kérelmét nem tudja semmivel sem támogatni, éppen ez fogja bizonyítani, hogy a védelem szempontjából nem szükséges a vizsgálat s hogy azt a gyanúsított valami mellékczélból kéri. Á vizsgálat kötelező eseteinek meghatározása és a feleknek biztosított indítványozás joga még nem teljes kezesség arra nézve, hogy a vizsgálat mindig meg lesz tartva, ha arra szükség van. Lehetséges, hogy a kir. ügyészség a bűncselekmény minősítése tekintetében téved és ezért nem indítványoz vizsgálatot, lehet az is, hogy a vizsgálat indítványozását a gyanúsított a kellő belátás hiánya vagy elcsüggedtség miatt mulasztja el. Ezekről az esetekről gondoskodik a javaslat, midőn a vádtanácsot a vizsgálat elrendelésére korlátlanul felhatalmazza s ezzel egyúttal módot nyújt neki arra, hogy a tett minősítése tekintetében meggyőződésének érvényt szerezhessen (262. §., 266. §. 3. bek.) és az ügyeknek kellő előkészítés nélkül való főtárgyalásra kerültét megelőzhesse. 3. Minthogy a vizsgálat rend szerint indítványra rendelendő el, szükséges volt ez indítvány kellékeit megállapítani (104. §. 2-ik bek.). Ezeknek meghatározásánál annak kellett irányadónak lenni, hogy az indítvány alapján a 102. §-ban meghatározott vizsgálat elrendelhető és folytatható legyen. Az indítvány szükséges tartalmát ennélfogva ama mozzanatok teszik, melyek a vizsgálat tárgyi és személyi irányát jelölik meg, mert ezekhez a vizsgálóbíró kötve van (106. §.). Az indítványban tehát, határozottan meg kell jelölni a bűncselekményt, a mely miatt és a személyt, a ki ellen a vizsgálat kérve van. A míg a terhelt személyére nézve indítvány nem tehető, az eljárás a nyomozás stádiumában marad. Az indítvány indokolása, mely szintén a kellékek közé van felvéve, nem egyéb, mint a felhozott tényeknek a vád rendelkezésére álló bizonyítékokkal és a törvényre hivatkozással való támogatása, és annak kimutatása, hogy mely személy mily alapon terhelhető a vádbeli cselekménynyel. Az indítvány alaposságának megítélhetését könnyíti a nyomozás iratainak és egyes bizonyítékoknak bemutatása, illetve beszerzése (104. §. harmadik bek.). 4. Valamely ügy a vizsgálati szakba csak akkor lép, ha a vizsgálat formaszerűleg el van rendelve. Vizsgálati eljárásról tehát tulajdonképen addig nem lehet szó, mig indokolt határozatban a vizsgálat elrendelve nincs. A javaslat nem bocsátkozhatott ama subtilis kérdés megoldásába, hogy a vizsgálóbíró határozata az intézkedés (Verfügung) vagy a határozat (Besehluss) ismertetőjeleit hordja-e magán. A súlypontot a javaslat arra helyezi, hogy a vizsgálati eljárás megkezdésének fontos mozzanata birói végzésben történjék és ez intézkedés kellő biztosítékokkal legyen körülvéve. A vizsgálat elrendelésének ugyanis a terheltre nézve fontos következményei vannak, melyek közöl elég a vizsgálati fogság elrendelhetésére utalni, következéskép gondosan meg kell óvni a vizsgálat elrendelését a felületesség és elhamarkodás veszélyei ellen. Ezt a javaslat akként vélte elérhetőnek, hogy egyrészt indokolt határozathozatalhoz, másrészről az érdekeltekkel, még pedig a terhelttel első kihallgatásakor való közléshez köti a vizsgálat folyamatba tételét. A határozat indokolása még azért is szükséges, hogy a terhelt felismerje az ellene fenforgó vád tartalmát és hogy tudja, mily irányban kell perorvoslati jogát érvényesíteni. Mielőtt a biró a vizsgálatot elrendelő végzést meghozná, a javaslat rendelkezései szerint (105. §. 2.- bek.) vizsgálni tartozik, vájjon a következő feltételek megvannak-e? 1. Jogosított vádlótól származik-e az indítvány?
