Képviselőházi irományok, 1892. XXVII. kötet • 870. sz.
Irományszámok - 1892-870f. A bűnvádi perrendtartásról szóló törvényjavaslat indokolásának kezdete
870. szám. nő a párisi rendőrfőnököt, a felebbezési törvényszékeknek s a főügyészeknek felügyelete alatt járnak el. Az igazságügyi rendőrség tagjainak hatásköre nem egyforma. Legtágabb hatásköre van a vizsgálóbírónak, a megyefőnököknek és a párisi rendőrfőnöknek. Ez utóbbiak tanúkihallgatásokat is foganatosíthatnak éppúgy, mint a vizsgálóbíró (10. ez.). Ellenben sem az ügyész, sem az igazságügyi rendőrségnek többi tagja ilyen kihallgatásokat nem teljesíthet, s igy bátran elmondhatjuk, hogy Francziaországban& poliee judicíaire tagjai a nyomozás terén kötött útlevéllel haladnak, s eltekintve a fétténkapás esetétől, melyről alább lesz szó, tevékenységük inkább puhatoló, adatgyűjtő; de. olyan nyomozó cselekményeket, melyek az elővizsgálat anyagát pótolhatnák: tudniillik kihallgatásokat, a vizsgáló bírák, a megyefőnökök s a párisi rendőrfőnök kivételével nem teljesíthetnek. Locré és Hélie munkáiból arról győződünk meg, hogy a megyefőnökök s a párisi rendőrfőnök széles hatáskörének megszabásánál a törvényhozást tisztán politikai s bizalmi okok vezették. I ső Napóleon, midőn a code d'instructipn criminelle 10-ik czikkét felvétette, azt akarta elérni, hogy a megyefőnökökben s a párisi rendőrfőnökben oly bizalmi emberei legyenek az államnak, a kik az állam biztonságát leikükön viselik. A törvényszékek abban az időben nem állottak olyan elemekből, hogy a feltétlen bizalmat, kiérdemelték volna; ellenben a megyefo'nökök s a párisi rendőrfőnök kiválasztására mindig nagy gond volt fordítva. Jelenleg azonban az említett bizalmi szempontok elenyésztek, s a bíróságok működése s pártatlansága kétségbe nem vonható. Ebből folyólag teljesen fölöslegesnek mutatkozik a megyefőnökök rendkívüli hatalmának további fentartása. Ezek az indokok vezették a Le-Boyer-íélet javaslatot, midőn a megyefőnököket kizárta a »police judiciaire« tagjai közöl. Ellenben czélszerfíségi okokból fentartotta a párisi rendőrfőnök kivételes hatáskörét. A senatus által elfogadott módosított javaslat (1886. január .28-iki) a párisi rendőrfőnök . hatáskörét szűkebbre vonta s azt részletesen körülirta. Végül a képviselőház által kiküldött bizottság 1887. év folyamán újból revisió alá ve vén a javaslatot, a code d'instruetion criminelle kérdéses 10-ik czikkét egyszerűen kihagyta, a rendőrfőnök kivételes hatáskörét megszüntetve s azt az igazságügyi rendőrség többi tagjai közé sorolta (9. ez.). Miután ekként a rendőrfőnök is a főügyész s a felebbezési bíróság felügyelete alá kerül, találóan jegyezte meg ennek jogállására a kiküldött bizottság egyik tagja, hogy: »Désormais le Préfet de poliee ne sera plus, que le premier comissaire de poliee de Paris«. Látjuk ebből, hogy Francziaországban az igazságügyi rendőrség tagjai közt nemcsak a policzia foglal helyet, hanem a poliee judicíaire hatalmas intézménye magában foglalja mindazt az elemet, mely a repressiv rendészet czéljaira felhasználható, jóllehet az igazságügyi rendészet szervezésénél a code d'instruetion criminelle az egész continensen úttörő gyanánt szerepelt; jóllehet ennek az intézménynek kiváló jelentőségét s gyakorlati hasznát kénytelenek vagyunk elismerni: mindazáltal ki kell emelni egy nagy fogyatkozását, azt t. i., hogy az igazságügyi rendőrség tagjai kihallgatásokat nem foganatosíthatnak, kivéve a mostani jogállapot szerint a vizsgálóbírót, a megyefőnököket s a párisi rendőrfőnököt. Már pedig, ha a nyomozást nem akarjuk csekélyjelentőségű puhatolózássá törpíteni s ha arra törekszünk, hogy a nyomozás ne csak a vizsgalat megindításának, hanem sok esetben a főtárgyaiásnak alapjául is szolgálhasson: akkor meg kell adni a nyomozás vezetőinek azt a jogot, hogy a gyanúsítottat, a magánfelét s a tanúkat kihallgathassa. A nyomozás kellő formális biztosítékkal csak akkor fog bírni, ha teljesítője a vallomásokról szabályszerű jegyzőkönyveket vesz fel, s az esetben szerezhető meggyőződés árról, hogy a jegyzőkönyvek a kihallgatott egyének' vallomását tartalmazzák, ha az alakilag helyesen felvett jegyzőkönyveket a nyomozás vezetője s a kihallgatott személy is aláírták. Ott, a hol a nyomozás vezetője csak jelentést tesz, mint nálunk most a-csendőrség, KÉPVH. IROMÁXY. 1892 — 97. XXVII. KÖTET. c d
