Képviselőházi irományok, 1892. XXVII. kötet • 870. sz.

Irományszámok - 1892-870f. A bűnvádi perrendtartásról szóló törvényjavaslat indokolásának kezdete

21G 870. szám. A kir. ügyészek, a főügyészek és a koronaügyész, mihelyt tudomást nyernek valamely kizáró okról, azonnal a kir. ügyészség más tagjára bizzák az eljárást és arról a kir. ügyészek a főügyésznek, a főügyész és koronatigyész az igazságügyi miniszterhez tartoznak jelentést tenni. Az ügyészségi megbízottak, a kir. alügyészek, a fő- vagy koronaügyész helyettesei közvetlen főnöküket értesítik, ki, ha alaposnak találja az előterjesztést, azonnal intézkedik, hogy az ügyészség más tagja folytassa az eljárást. Minthogy megtörténhetik, hogy az ügyészség valamely tagja a kizáró ok fenforgása daczára eljár: jogában áll a terheltnek, esetleg másnak, a hivatali főnöknél az eljáró ügyészségi tag mellőzését kérni. Ezenkívül a sértett a kir. ügyészség tagjának mellőzését elfogultság alapján is kérheti (74. §.). E kérelmek esetében, a mellőzni kért ügyészségi tag meghallgatása nélkül nem hozható határozat. A közvetlen hivatali főnök, tehát a kir. ügyész az ügyészségi megbízottnak és a kir. alügyésznek, a főügyész a főügyészi helyettesnek és kir. ügyésznek, a koronaügyész a koronaügyészi helyettesnek és az igazságügyi miniszter a főügyésznek és a koronaügyésznek mellőzésére vonatkozó kérelem tárgyában végérvényesen határoz. IV. Általános rendelkezés (76. §.). E szakasz egybefoglalólag intézkedik arról, hogy a mellőzés iránti kérelem előterjesztésének minő befolyása van a birák, a jegyzőkönyvvezetők és a kir. ügyészség tagjainak további tevékenységére. A javaslat általában annyit mond, hogy a mellőzés iránti kérelem előterjesztése nem akadályozza a mellőzni kért birót, jegyzőkönyvvezetőt vagy ügyészt a halaszthatatlan teendők teljesítésében. Szükséges ily intézkedés azért, mert esetleg csak egy biró vagy az ügyészségnek csak egy tagja van a helyszínén és a helyettesítés csak hosszabb idő múlva lévén lehetséges, sürgős vizsgálati cselekmények, lefoglalás, házkutatás, letartóztatás, szabadlábra helyezés stb. bármely alaptalan mellőző kérelem előterjesztésével a határozat hozásáig meghiúsíthatok volnának. Mindazáltal, ha a helyettesítés rögtön megtörténhet és a mellőzést arra jogosított egyén, azaz maga az illető hivatalnok, illetőleg a vádló, a terhelt vagy a magánfél (68. §.), illetőleg a 74. §. alapján a sértett kérték, a mellőzni kért még a halaszthatatlan teendőktől is tartózkodjon, mert a kizáró és mellőző okok felállításának czélja mindenesetre az, hogy az eljárásban oly biró, jegyzőkönyvvezető vagy ügyészségi tag ne vegyen részt, kinek pártatlanságát, akár valamely elfogultság miatti, akár kizáró ok a felek előtt kétségessé teszi. Annak megítélésében tehát, hogy mi a halaszthatatlan teendő, szigorú mértéket kell alkalmazni, nehogy a törvényes kizáró okok által akadályozott birák a halaszthatatlan teendők czímén éppen nem sürgős természetű vizsgálati cselekményeket is teljesíthessenek. Hogy a törvény szerint kizárt biró (64. és 66. §§., valamint a 65. §. első és második bekezdése) a »halaszthatatlanság« alapján soha sem lehet tagja az ítélőbiróságnak: az világosan következik a 384. §. 2-ik pontjának rendelkezéséből, mely ez esetet semmiségi oknak mondja ki. Ha a kir. ügyészség tagjai kizáró okok daczára eljárnak, ez semmiségi okul soha sem érvényesíthető. Súlyos kötelességmulasztást követnek ugyan el, ha jobb tudomásuk ellenére a kizáró okról jelentést nem téve, folytatják közvádlói teendőiket és fegyelmi úton ezért szigorú felelősséggel is tartoznak, de a lényegében mégis csak az ügyféltevékenység jellegével biró közremtíködésökkcl teljesített bírói cselekményt nem lenne helyes a személyökre nézve fenforgó kizáró ok miatt hatálytalannak nyilvánítani.