Képviselőházi irományok, 1892. XXVII. kötet • 870. sz.

Irományszámok - 1892-870f. A bűnvádi perrendtartásról szóló törvényjavaslat indokolásának kezdete

870. szám. 218 megállapító tények állításával elérni azt, hogy az ügy befejezése folytonos mellőzési eljárással késleltessék. Hasonlóképen a mellőzés iránti kérelemmel való visszaélés megakadályozására szolgál az a rendelkezés is, hogy a bíróra, mint tanura való hivatkozás mellőzés okául nem érvényesíthető, mihelyt a biró vagy jegyzőkönyvvezető kijelenti, hogy az ügyről nincs más tudomása, mint a mit kizáró ok által nem akadályozott hivatalos eljárása alkalmával szerzeit. Magától értendő, hogy mihelyt a biró a tanúkihallgatást tárgyazó körülményről oly hivatalos eljárása közben nyert tudomást, melyet tulajdonképen törvényes kizáró ok miatt teljesítenie nem volt volna szabad, akkor helye van a mellőzésnek, mert ekkor már nem felvilágosítást ad a biró, hanem tanúságot tesz oly tapasztalatról, melyet a törvény által meg nem engedett közreműködése folytán szerzett. Nehogy fennakadás legyen arra az esetre, midőn a biróság valamennyi tagjára, sőt az elnökre is, mint tanukra történik hivatkozás: megfelelő rendelkezést kellett felvenni a kihallgatásnak ki által leendő teljesítésére nézve (72. §.). 2. A mellőzést a javaslat szerint (68. §.) a vádló, a terhelt és a magánfél kérhetik. A vádló alatt mind a kir. ügyészség, mind a magánvádlók értendők. A mellőzés iránti kérelem előterjesztésére jogosítottaknak e felsorolása nem azt jelenti, hogy bármely mellőzési ok miatt csak ezek volnának jogosítva fellépni. Bárki, tehát bármely sértett is, mindenesetre előterjesztést tehetnek valamely biró vagy jegyzőkönyvvezető által be nem jelentett kizáró ok tárgyában. Ha a kizáró ok hivatalból figyelembe veendő, úgy bárki hozza tudomására a bíróságnak a kizáró okot: az figyelmen kivül nem hagyható. Mások azonban, mint a vádló, a terhelt és a magánfél folyamodási jog hiányában nem igényelhetik a javaslat 69. §-ában szabályozott eljárás megindítását és folyamodásuk nem korlátozza a kifogásolt biró működését (76. §.). A szóban levő megszorítás tehát, főleg az elfogultság okai miatt előterjeszthető mellőzés iránti kérelemre vonatkozik és az teljesen indokolt is, hogy a feleken, tehát a közvetlenül érdekelteken kívül, másnak ne legyen joga arra, hogy a biró elfogulatlanságát a kizáró okok körén kívül álló más okok miatt kifogás tárgyává tegye. Ugyancsak valamint hivatalból köteles minden biró és jegyzőkönyvvezető a reá nézve fenforgó kizáró okot hivatalbeli főnökénél bejelenteni; éppúgy meg kell engedni azt is (76. §.), hogy a biró abban az esetben, midőn saját elfogulatlanságára nézve aggodalma van, a biróság főnökénél mellőzését kérhesse. Ily esetben azonban mindig tüzetesen meg kell jelölni az okot, a mi miatt aggodalma van a bírónak és ha ez valóban alapos, csak akkor fogadja el az elnök, illetőleg járásbiró a mellőzést. Igen természetes, hogy mind a biróság főnöke, mind az egész bírói tanács vagy biróság is kérheti a mellőzés tárgyában határozni hivatott hatóságnál mellőzését. 3. A mellőzés iránti eljárást a javaslat a 69. §-ban szabályozza. A kérelmet akár írásban, akár szóval lehet előterjeszteni. Az előterjesztést ama bírósághoz kell intézni, melynek tagja a mellőzni kért biró, vagy jegyzőkönyvvezető. Magától értendő, hogy a mellőzés iránti kérelemnek nem közvetlenül a bírósághoz való benyújtása nem ok a visszautasításra. Különösen az elnökök, a tanácselnökök, a járásbíróságok vagy kir. ügyészségek is kötelesek a féllel a jegyzőkönyvet felvenni és azt illetékes helyre juttatni. Kizáró ok miatt a per bármely szakában lehet a mellőzést kérni, de a mellőzés iránt elfogultság alapján előterjeszthető kérelemnek határt szabni szükséges, mert külömben a vádló és a terhelt önkényétől függne, hogy a tárgyalás közben vagy éppen befejeztével álljon elő elfogultság miatti kifogással és ennek alapján esetleg az egész eddigi eljárás hatályát veszthetné. Ily visszásságok megelőzése czéljából minden perrendtartás időhatárt szab a mellőzés iránt elfogultság miatt előterjeszthető kérelemnek. A javaslat az elsőfokú főtárgyalás, illetőleg a felsőfokú biróság tárgyalásának megkezdését jelenti ki amaz időpontul, melyen túl a mellőzés elfogultság alapján