Képviselőházi irományok, 1892. XXVII. kötet • 870. sz.

Irományszámok - 1892-870f. A bűnvádi perrendtartásról szóló törvényjavaslat indokolásának kezdete

212 870. szám. A »felgőbb fokú elintézés« alatt nemcsak azt érti a javaslat, midőn az ügy felfolyamodás, felebbezés vagy semmiségi panasz következtében van fölülvizsgálva, hanem kiterjed minden, a vádtanács hatásköréhez tartozó eljárásra is, mert nem szorul indokolásra, hogy a vizsgálati cselekményeket teljesített biró saját tényének nem lehet fölülvizsgálója. 6. Minthogy a kizáró okok (64., 66. §§., 65. §. első és második bek.) hivatalból veendők figyelembe és a birót, illetőleg jegyzőkönyvvezetőt ipao iure alkalmatlanná teszik az eljárásra, kötelesek ezek, mihelyt valamely kizáró ok tudomásukra jut, hivatalbeli főnöküknek jelentést tenni, hogy ez a kellő helyettesítés iránt mennél előbb intézkedhessek. A jegyzőkönyvvezető eleget tesz kötelességének, ha ama bírónak jelenti be a kizáró okot, ki mellé rendelve van, és a biró, ha a tanács elnökénél teszi meg jelentését. Nem szükséges e tárgyban mindig formális határozatot hozni, elég, ha a helyettesítés iránt intézkedés történik. A törvényszékek, kir. ítélőtáblák és a kir. Curia elnökei nem jelentik be a reájok nézve felmerült kizáró okot, de kötelesek helyettesítésökről rendelkezni. II. A birák és a jegyzőkönyvvezetők mellőzése (68—72. §-ok.). 1. Ma már csaknem egyhangú elismerésre talál az a tétel, hogy szakbirákkal szemben peremtorius visszavetésnek nincsen helye, azaz: a félnek az elfogultság okául szolgáló körülményt tüzetesen meg kell jelölnie és valószínűvé tennie. Az ujabb törvényhozások közöl csakis az 1843-iki württembergi perrendtartás (42. §.) engedte meg, hogy a törvényszék tanácsának két bírói tagja minden közelebbi ok megjelölése nélkül visszavethető legyen. A javaslat az általános felfogáshoz csatlakozik, midőn kimondj*, hogy a mellőzés csak kizáró és tüzetesen megjelölt elfogultsági ok alapján kérhető. Elfogultsági kifogást a javaslat mind bírákkal, mind jegyzőkönyvvezetőkkel szemben enged érvényesíteni. A jegyzőkönyvvezetőre nézve e mellőzés kérhetését azért kellett megengedni, mert működése, tekintettel a ténykérdésben való felebbezés megengedésére, döntő lehet a per sorsára. A mellőzést vagy a kizáró okok valamelyike, vagy az illető biró, illetőleg jegyzőkönyvvezető elfogultsága alapján lehet kérni. A kizáró okokat már a megelőző czím alatt tárgyaltuk. Minthogy ez okok hivatalból figyelembe veendők, a logika követelménye, hogy azokat a felek is érvényesíthessék, ha az illető biró vagy jegyzőkönyvvezető elmulasztotta bejelentésöket. Az elfogultság okai a perrendtartásban tüzetesen meg nem határozhatók. Mely okok vonhatók e fogalmi körbe: az a bírói arbitriumra van bízva. A régibb jogban addig, mig a törvényes bizonyítás tanának hódoltak, az volt az irányadó elv, hogy azok a gyanuokok, melyek miatt a tanuságtételt nem lehetett teljes érvényűnek tartani, egyúttal az »officium judicis« betöltésére is alkalmatlanná tették a birót. Az elfogultság miatt felhozható mellőzési okok mindenesetre két osztályba sorozhatok. Az egyik osztályba tartoznak az »in abstracto* mellőzési okok, azaz olyanok, melyek tekintet nélkül a concret tényállásra minden bíróval szemben az elfogultság védelmét szülhetik. Ilyen volna a kizáró okot meg nem állapító rokonsági "viszony. A másik osztályba az in concreto mellőzési okok tartoznak, azaz olyanok, melyek az illető biró tényleg létező elfogultságára vonatkoznak. Ily utóbbi ok volna az ellenségeskedés, meghitt barátság, magánérdek stb. stb. Az elfogultságra alapított mellőzési okok részletes felsorolása lehetetlen lévén, a javaslat csupán negatíve állít fel néhány szabályt (71. §.). Ugyanis, ha valamely perben érdekelt egyén a bíróságnak egyes tagjai, vagy valamely bíróság tanácsa, vagy az egész bíróság ellen a bírói hivatás gyakorlatára vonatkozólag becsületsértést vagy rágalmazást követett el, vagy ugyanezek ellen bűnvádi vagy fegyelmi feljelentést tett: e körülmények az ezektől különálló perre vonatkozólag mellőzés okául nem hozhatók fel. Szükséges e rendelkezés, mert mi sem volna könnyebb, mint alaptalan bűnvádi vagy fegyelmi feljelentésekkel vagy éppen becsületsértő kifejezések használatával vagy rágalmazást