Képviselőházi irományok, 1892. XXVII. kötet • 870. sz.
Irományszámok - 1892-870f. A bűnvádi perrendtartásról szóló törvényjavaslat indokolásának kezdete
870. szím. 21 ! szabálynak is meg lesz a maga jó eredménye, mert nem tehető fel, hogy akadjon magyar biróság, melynek kebelében gonddal és lelkiismeretességgel ne iparkodnának e nagy perjogi igazságot tartalmazó elv követelményének a lehetőséghez képest megfelelni. Tudni fogják, hogy a birói vádhatározat nagy elővélelem a bűnösség mellett és a birót, ki ez elővélelemnek alkotója, emberi természetének megmásíthatatlan törvényei minden eskü és lelkiismeret daczára, kisebbnagyobb mértékben elfogulttá tehetik, A bűnösséggel való gyanúsítás terhe, melyet a biróság a vádhatározatban a vádlottra rótt, a birót az ítélethozásnál is kísérti és közelfekvő az a föltevés, hogy a főtárgyaláson a bűnösség mellett nyilvánuló némi adat inkább arra birja a birót, hogy magát igazolja, mintsem megczáfolja. Tudni fogják azt is, hogy a vádlott, ki már egyszer megjelent a biróság előtt és előadta a nyomozás vagy vizsgálat adataival szemben védelmét és ennek eredménye a vádhatározat lett: a bizalom halványabb érzetével járul ama birák elé, a kik már mintegy osztályosaivá lettek magának a vádnak. Bizonyosra vehető tehát, hogy míg egyrészt a vádtanácsnak az a tagja, a ki rendszerint legelfogultabb az ügyben, egyáltalán nem fog a főtárgyaló tanácsban részt venni, másrészt az összeférhetetlenség elve csak ott nem fog feltétlenül és teljesen érvényesülni, hol az a birói létszám csekélysége miatt lehetetlen. De nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy az összeférhetetlenség ez elve kötelezővé tételének mellőzése sokkal kevesebb bajjal jár a javaslat facultatw vádhatározati rendszere mellett, mint a kötelező birói vádhatározat mellett, mert míg az utóbbi intézmény szükségessé teszi, hogy minden törvényszéki főtárgyalást birói vád alá helyezés előzzön meg, addig a javaslat XV. fejezetében megállapított rendszer mellett birói vádhatározatnak csak kifogás következtében lehet helye. És ha az ausztriai tapasztalatokat tekintjük, feltehető, hogy a kifogás joga a kir. ügyészség lelkiismeretes és ügybuzgó működése mellett nem lesz túlságos mértékben igénybe véve és kisebb számú tagokból álló törvényszéknél is az ügyek legnagyobb részében biztosítva lesz az összeférhetetlenség elve által elérni kívánt ama czél, hogy az ítélőbiróság menten álljon a vádhatározat befolyásától. 5. A javaslat 66. §-a kizárja a per felsőbb fokú elintézésénél azt a birót, a ki a per alsóbb fokú ellátásánál mint vizsgálóbiró, mint a vádtanács tagja, vagy mint ítélőbíró közreműködött. A német perrendtartás az általános kizáró okokon kívül ama birót zárja ki a per felsőbb fokú elintézéséből, a ki a perorvoslattal megtámadott határozat hozásában résztvett (23. §.), következőleg a felsőbb fokú birónak az alsóbb fokon teljesített más perbeli szereplése nem kizáró ok. Az osztrák perrendtartás kizárja azt a felsőbb fokú birót, ki az ügyben mint vizsgálóbiró járt el és ki a perorvoslattal megtámadott határozat hozásában résztvett, és végre nem lehet előadó vagy elnök a felsőbb fokú biró oly ügyben, melyben oly egyén volt vizsgálóbiró vagy előadó, kivel a 67. §-ban meghatározott viszonyban áll. A javaslat szerint, ha a per alsóbb fokú elintézésénél bármely nyomozó vagy vizsgálati cselekményt teljesített a biró vagy bármely határozásban vett részt: e körülmények kizáró okot állapítanak meg. Tágabb körben érvényesíti tehát a javaslat a kizáró okot, mint az osztrák vagy a német perrendtartás, mert nemcsak az kizáró ok, ha technikai értelemben vett vizsgálatot vezetett a biró és nemcsak a perorvoslattal megtámadott, hanem bármely birói határozatban való részvétel is kizáró ok az ügynek felsőbb fokú ellátásánál. Ez következetesebb és az elfogulatlanság érdekének inkább megfelelő rendelkezés, mert az a körülmény, hogy a perorvoslat tárgyát tevő határozásban a biró nem vett részt, éppen nem zárja ki azt, hogy a perrel való előleges foglalkozás ne szüljön a bíróban oly elfogultságot, mely a külömben közreműködése nélkül keletkezett birói határozat fölül vizsgalatán ál befolyással lehet. 27*
