Képviselőházi irományok, 1892. XXVII. kötet • 870. sz.

Irományszámok - 1892-870f. A bűnvádi perrendtartásról szóló törvényjavaslat indokolásának kezdete

870. szám. 203 fognak megjelenhetni (127. §.). És minthogy a vizsgálatnak e cselekményeire vonatkozó szabályok a nyomozás alatt is követendők (96., 98". §§.), a védőnek e nagy hatásköre már ott is biztosítva van. Még terjedelmesebb jogok állanak a védő rendelkezésére a főeljárás előkészítése alatt és a főtárgyaláson. Ezek tekintetében elég lesz az illető fejezetek indokolására utalni s kiemelni, hogy a 60. §., mely szerint a védő a védelem előkészítése czéljából halasztást kérhet, hasonlókép az eljárásnak most említett szakáról rendelkezik és csak általános elvi jelentősége miatt van a védelemről intézkedő V. fejezetbe helyezve. A perorvoslatokra nézve a javaslat a védőt egyenjogúvá teszi a vádlottal (378. §. negyedik bekezdés, 383. §. II. b) pont; 269. §.) s ily módon kívánja annak elejét venni, hogy a vádlott elfogultsága vagy elcsüggedtsége befolyást gyakoroljon a perorvoslat igénybevételére. Mindezekhez járulnak még a védőnek ama jogai, melyek képviselői állásából erednek s azzal jelölhetők meg, hogy mindazt, mire a terhelt védelme czéljából joggal bir, védője által is eszközöltetheti, a mennyiben a javaslat nem követeli a személyes érvényesítést (mint a kihallgatáskor való védekezésnél). 6. A védőn kívül még a meghízottat is feljogosítja a javaslat a terhelt képviseletére (55. §. második bekezdés). Ez azonban csak arra szorítkozik, hogy a megbízott egyes bírói cselekményeknél, melyekre nézve a terhelt közbenjárása meg van engedve, ez utóbbit helyettesíthesse (126., 127., 181. §§.), továbbá, hogy a terhelt helyett hivatalos iratokat átvehessen (47. §. utolsóelőtti bekezdés, 79. §., 435. §. ötödik bekezdés). Feladatának egyszerűsége mellett éppen nem szükséges, hogy jogismeretekkel bírjon. Megbízott e szerint mindenki lehet, kit a terhelt felhatalmaz s ki a közbenjárásra megfelelő képességgel bir. Az intézmény czélja az, hogy a terhelt távollétében, körülményeit ismerő egyén adja a netán szükséges felvilágosításokat, illetőleg, hogy hivatalos iratok kézbesítése könnyebben teljesíthető legyen. E czélok sem szükségesnek, sem czélszertínek nem tüntetik fel, hogy a megbízottal alkalmazható egyének köre nagyon szűkre vonva legyen. Továbbá az sem kívánatos, hogy a megbízottól formaszerű meghatalmazás legyen követelve. A terhelt szóbeli nyilatkozata, hitelt érdemlő egyének bizonysága, sőt a megbízottnak állítását támogató valószínűségi okok is elegendők lesznek a megbízottként eljáró egyén igazolására. A megbízottra nem terjed ki a 48. §. második bekezdésének szabálya s így ő saját anyanyelvét használhatja (55. §. első bekezdés). VI. FEJEZET. Bírák, jegyzőkönyvvezetők és a kir. ügyészség* tagjainak kizárása és mellőzése. (64—76. §§.) Elutasíthatatlan perjogi feladat oly garantiákról gondoskodni, melyek a bűnvádi perben eljáró birói és más közhatósági személyek pártatlanságát és elfogulatlanságát lehetőleg biztosítják. Nem elég tehát a birói vagy ügyészi szervezetről szóló törvényekben meghatározni azokat az általános kellékeket, melyek a birói (jegyzőkönyvvezetői) vagy ügyészi hivatal betöltéséhez szükségesek, hanem fokozására ama bizalomnak, melylyel az érdekletteknek a bűnvádi eljárásban közreműködő hatósági személyek iránt viseltetniök kell, emelésére a birói eljárás tekintélyének és biztosítására a jó igazságszolgáltatásnak, feltétlenül szükséges intézkedni, hogy 26*