Képviselőházi irományok, 1892. XXVII. kötet • 870. sz.

Irományszámok - 1892-870f. A bűnvádi perrendtartásról szóló törvényjavaslat indokolásának kezdete

14 870. szám. A XVIII. század elején hozott birói szervezeti törvények a nádori bíróságot lényegesen átalakították: a felebbviteli ügyeket a hétszemélyes táblának, az elsőfokon elintézendő' ügyeknek legnagyobb részét pedig a királyi Ítélőtáblának hatáskörébe utalták (1715: 24., 1723: 24., 25., 26. t.-cz.). E szerint a nádori, mint legfelsőbb biróságnak utóda a hétszemélyes tábla lett, vagyis a nádori bíróság ezzé alakult át, mert a hétszemélyes táblának elnöke is a nádor volt. A tulajdonképeni nádori bíróság részére pedig már csak a törvényhatóságok között felmerülő határkérdések elintézése (1618: 71., 1635: 19. t.-czikk) és a jászok és kunok ügyei (1751: 25. t.-cz.) maradtak fenn. A király személyes bíráskodásának megszűntével az országbíró hatásköre is megváltozott. Állandó tagja lett a nádori biróságnak és a nádort, ha az akadályozva volt, helyetesitette, sőt egyes esetekben az octavák tartásával is meg volt bizva (1556: 34.). A mellett, mint az ország rendes bírája, bizonyság-leveleket, idézéseket, parancsokat adott ki. Hogy ilyenekért a távolabb fekvő megyék lakossága ne tartozzék a Pozsonyban székelő királyi bíróságokhoz folyamodni, az országbíró székhelyét időnként a felső megyékbe tették át (1655: 23., 1681: 40., 1715: 29. t.-czikk.). Az 1723. évi bírói szervezés véget vetett az országbíró önálló működésének. Azóta már csak mint a hétszemélyes tábla tagja és a nádor távolléte esetében, mint ennek helyettese működött. Már a megelőző korszak végén megtette a törvényhozás amaz intézkedést, mely az esztergomi érseknek, mint fokanezellámak és az ország rendes birájának hivatalos körén gyökeresen változtatott. Névleg ugyan megmaradt a királyi bíróság tagja, de azóta, hogy helyetteséül világi egyént neveztek ki (1514: 55. t.-cz.), birói teendőiben az, a személynök (personalis praesentiae regiae in judieiis locum tenens) járt el. Sőt az utóbbi csakhamar független állást vivott ki magának, helyettes minősége feledékenységbe ment és ő lett a nagy octavákon itélőbiróságnak. már most kir. Ítélőtáblának elnöke (1546 : 33. t.-cz. Kittonich dir. meth. X. 15., 16.) és az is maradt a királyi ítélőtáblának 1723. évi újjászervezésekor. Ezenkívül, külön alakított bíróságával, ítélt a hatóságának alárendelt városok felebbviteli ügyeiben (Hk. III, 8. §. 2., 1723: 74. t.-cz.) A tárnokmester birói hatáskörében a korszak végéig változás nem történt. Nyolczados és rövid törvénynapok kitűzéséről a második korszak első századaiban majdnem mindenik országgyűlés intézkedik, csakhogy megtartásukat háború és belzavarok gyakran megakadályozták, sőt a királyi biróságnak működését az ország egyes részeiben sok éven át lehetetlenné tették (1609: 70., 1649: 76., 1655: 51., 1681: 29.). Az 1723. évi 24-ik és 25-ik törvényezikkek életbelépte után, melyek a nyolczados törvénynapokra tartozott ügyeket részben a hétszemélyes, részben a királyi ítélőtáblához utasították és e bíróságoknak a törvényszüneteken kívül szakadatlan működéséről intézkednek, nyolczados törvénynapokat már nem tartottak. Azontúl a bűnügyek közöl a felségsértésiek, a hűtlenségiek és nagyobb hatalmaskodást tárgyazók, továbbá a megyei törvényszékektől felebbezettek a királyi Ítélőtáblához, a királyi Ítélőtáblától felebbezettek pedig a hétszemélyes táblához tartoztak (1723: 26. t. ez.). A körülmények, melyek a királyi biróságok működését nehezítették és székhelyöket az ország központjából a határok közelébe (Pozsony, Eperjes) helyezték át, hathatósan előmozdították a vidéken (in partibus) is eljáró itélőmesterek bírói hatáskörének szélesbülését. Mint rendesen, úgy ez esetben is az élet követelményei erősebbek voltak a tiltó törvényeknél (1523: 55., 1655; 53. t.-cz. 2. §.) és az utóbbiak daczára új meg új ügyeket vittek az itélőmesterek elé. Az 1715. évi 28. t.-czikk szerint már elég nagy volt az itélőmesterekhez tartozó ügyeknek száma. Minthogy azonban ezek kizárólag polgári természetűek voltak, mind az itélőmesterek, mind az ügykörüket később átvett (1723: 30. t.-cz.) kerületi táblák bíráskodásával nem lesz szükséges e helyen bővebben foglalkozni.