Képviselőházi irományok, 1892. XXVI. kötet • 840-870. sz.

Irományszámok - 1892-844. Törvényjavaslat, a közös hadsereg (haditengerészet) és a honvédség beszállásolásáról szóló 1879-ig évi XXXVI. törvényczikk némely szakaszának módositása tárgyában

20 844. szám. As 5. §-hoz. Az 1879-ik évi XXXVI. törvényczikk 6. §-ának első bekezdésében előforduló ezen szavak után: »honvédelmi minister« felvétetett »a pénzügyminister meghallgatása után«, — még pedig a?on oknál fogva, mivel az ezen bekezdésben foglalt rendelkezéshez képest felhagyandó épületeknek tényleges felhagyása előtt, a pénzügyminister meghallgatása is szükségesnek mutatkozik, hogy ez, pénzügyi szempontból, a kérdésben véleményét nyilváníthassa. Ezen szakasz második bekezdésében kimondatik továbbá, hogy a valamely épület felhagyása folytán mutatkozó beszállásolási szükséglet ezen törvény alapján követelhető, mivel az építészeti vagy egészségrendőri okokból felhagyott épület tulajdonosa más megfelelő épület átengedésére, a beszállásolási törvény alapján, nem szorítható. Az 1879. évi XXXVI. törvényczikk 6. §-ának második bekezdésében előforduló ezen szavaknak »állami vagy« törlése javasoltatik, mivel az állami laktanyákra nézve a következő bekezdés külön intézkedést tartalmaz. A törvény ezen §-ának második bekezdésében előforduló ezen hivatkozás »és d)«, — figyelemmel a jelen törvényjavaslat 4. §-ának új szövegére, — kihagyandó volt. Kívánatosnak mutatkozik ellenben, hogy kimondassék, miszerint az állam tulajdonát képező és beszállásolási czélokra szolgáló épületeket, — kivéve azon esetet, midőn azok az állandó békeelhelyezésben történt változás folytán, beszállásolási czélokra nélkülözhetőkké válnak, —más,mint beszállásolási czélokra használni szabad ne legyen; s hogy azok eladhatók se legyenek a nélkül, hogy más hasonértékű épület meg ne szereztessék s ekként biztosíttassák az, hogy az itt érintett állami épületeket a katonai igazgatás más, mint beszállásolási czélokra ne használhassa, nehogy ez által az elhelyezés terhe az illető községre hárittassék; —továbbá, hogy az ily épületet sem az állam, sem az épületet használó katonai igazgatás beszállásolási czélokra szolgáló más épület előállítása nélkül el ne adhassa. Az utolsó bekezdés új szövegezése pedig azért terveztetik, mivel e pont, jelen szövegében, többször szolgáltatott okot téves magyarázatra. A 6. §-hoz. Az 1879. évi XXXVI. t.-cz. 17-ik szakasza, — tekintettel az italmérési jövedékről szóló 1888-ik évi XXXV. t.-cz. rendelkezéseire, újra volt szövegezendő. Az állomási helyek körletén kívül menetelő csapatoknak szeszes italokkal való ellátását biztosítandó, ezen §-ban kimondandó volt, hogy a csapatot kisérő markotányos egy és ugyanazon községben (városban) 48 órán belül, a csapatokat szeszes italokkal elláthassa a nélkül, hogy a helybeli italmérési adószedésre jogosítottal, illetőleg a kizárólagos italmérési jogosultság haszonbérlőjével egyezségre lépni tartoznék; ezen időn túl azonban az egyezség létrehozása okvetetlenül megkívántatik, hogy ekként az italmérési adószedésre jogosítottnak, illetőleg a kizárólagos italmérési jogosultság haszonbérlőjének törvénybiztositotta jogai is megóva legyenek. 17. §-hoz. Az 1879-ik évi XXXVI. t.-cz. 30. szakaszának tervezett módosítása az által, hogy a községek a kipuhatolandó bérátlagok alapján, ezentúl nem 5—5, hanem 10—10 évenként lennének lakbérosztályokba sorolandók, pénzügyi szempontokból a leglényegesebb; — a mennyiben — miként már fentebb az általános indokok között kiemeltetett, — a bértételek eddigelé minden új bérszabás megállapítása alkalmával jelentékenyen emelkedtek, valamint igen sok község magasabb bérosztályba került, a minek lehetősége a tervezett módosítás által ezentúl csakis nagyobb időkőzökben fog beállhatni.