Képviselőházi irományok, 1892. XXVI. kötet • 840-870. sz.

Irományszámok - 1892-870. Törvényjavaslat, a bűnvádi perrendtartásról

870. szám. 253 Felebbezéssel élhetnek a 383. §-ban megnevezettek és az ügyészségi megbízott, az utóbbi és a kir. ügyészség a magánvádra üldözendő vétségek és kihágások eseteiben (41. §.), is. A felebbezés tárgyának meghatározására, a felebbezés beadványára, az ellenészrevétetelekre és az uj bizonyítékra nézve a 390—393. §-ok az irányadók, A felebbezés visszavonása a 394. §. szabta feltételek mellett történik, azzal az eltéréssel, hogy az ügyészségi megbízott felebbezését a főügyészen kívül a kir. ügyész is visszavonhatja. Ha a vádlott meghallgatása nélkül hozott ítélet ellen felebbezés van bejelentve és egyúttal a határnap elmulasztása miatt igazolás is kérve, első sorban az igazolás kérdése döntendő el és a felebbezés csak az igazolás megtagadása esetében terjesztendő fel a másodfokú bírósághoz. 549. §. Felebbezett ítélet, az 506. §. második bekezdésében megjelölt eseten kívül, nem hajtható végre. Az elkésett, határozatlan (390. §.), arra nem jogosított egyén részéről használt, vagy a törvényben kizárt felebbezést a járásbíróság utasítja vissza. Ellenkező esetben az iratokat a 396. §-ban foglalt intézkedéseknek megfelelő alkalmazásával felterjeszti a törvényszékhez, illetőleg ha a járásbíróság ítélete ellen csak az ügyészségi megbízott a vádlott terhére felebbezett, a törvényszék mellé rendelt kir. ügyésznek küldi meg. A kir. ügyész a 396. §. második bekezdése értelmében jár el. 550. §. A felebbezett ügyet a törvényszék előbb a 399. §. szabályai szerint tartandó tanácsülésen vizsgálja meg és az alábbi esetekben el is intézi. Ha az ítélethozást alaki okok vagy hiányok (400. §. 1., 2., 3., 4., 6. pontjai) akadályozzák, a törvényszék a felebbezést visszautasítja, illetőleg a járásbíróságot a 391. §-ban körülirt eljárásra utasítja, az iratok áttételét, vagy a szükséges kiegészítéseket elrendeli, esetleg a bizonyítás pótlása vagy kiegészítése végett saját biráját küldi ki, vagy a területén lévő járásbíróságok valamelyik biráját bízza meg. Ha az ítélőbiróra, annak eljárására vagy ítéletére nézve a 384. §-ban felsorolt valamelyik semmiségi ok forog fenn és az idézett §. harmadik, negyedik és utolsó bekezdése szerint figyelembe vehető: a 404. §-ban a kir. ítélőtábla részére megállapított szabályokat megfelelően alkalmazza, azzal az eltéréssel, hogy az ügyet csak akkor utasítja területén levő más járásbírósághoz, midőn annak az illetékes járásbíróság más bírája által való elintézése nem rendelhető el. Ha a felebbezést csak közbenszóló végzés (542. §. negyedik bekezdés) miatt, vagy a büntetés kiszabása, a bűnügyi költségek, vagy a magánjogi igény tárgyában használták, azonnal az érdemben ítél és a járásbíróság ítéletét helybenhagyja vagy megváltoztatja. Ha végre a járásbíróság ítéletének alapjául szolgált ténybeli megállapítások vagy az ítéletnek a megelőző bekezdésben nem érintett intézkedései vannak megtámadva, vagy az előbbiek helyességére nézve a törvényszéknek másként el nem oszlatható kétsége van, az ügyet felebbviteli tárgyalásra utasítja. 551. §. • Midőn a törvényszék az 550. §. utolsó bekezdése értelmében felebbviteli tárgyalás tartását rendeli el, egyszersmind elhatározza, hogy a felebbviteli tárgyaláson a bizonyítás,