Képviselőházi irományok, 1892. XXVI. kötet • 840-870. sz.

Irományszámok - 1892-870. Törvényjavaslat, a bűnvádi perrendtartásról

254 870. szám. az összes vagy csak egyes vitás ténybeli megállapításokra terjedjen-e ki, hogy mily bizonyítás lesz felveendő és hogy a felek közöl kiknek jelenléte szükséges. A tárgyalás elnöke tűzi ki a 286. §. harmadik bekezdésének szem előtt tartásával a tárgyalás napját és arra megidézi a feleket, a magánfelet és képviselőiket, esetleg a tárgyalást elrendelő végzésben megjelölt tanukat és szakértőket. Azok, kiknek megjelenését a törvényszék szükségesnek találta, elővezetés terhe mellett, a többiek csak azzal a megjegyzéssel idézendők, hogy a tárgyalást elmaradásuk esetében is meg fogják tartani. A fogva levő vádlott csak a törvényszék határozata alapján kísérhető a felebbvitel

1 tárgyalásra. 552. §. A felebbviteli tárgyaláson jelen kell lenni a kir. ügyészség tagjának, kivéve, ha a vád tárgya csak a 41. §-ban felsorolt vétség vagy kihágás és sem az ügyészségi megbízott, sem a kir. ügyészség a vád képviseletét át nem vették. A tárgyalás a személyes megjelenésre kötelezettek jelenléte nélkül sem tartható meg. A tárgyalás elnöke mindenekelőtt ezeknek megjelenését köteles megállapítani. A törvényszék az elmaradottaknak elővezetését, esetleg újabb idézését a tárgyalás elnapolása mellett vagy a nélkül elrendelheti. 553. §. A mennyiben a, alábbi szabályok eltérőleg nem intézkednek, a felebbviteli tárgyalás a XVIII. fejezet rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával tartandó meg. Ha a törvényszék az egész bizonyító eljárás ismétlését határozta el, a felebbviteli tárgyaláson a vádhatározatnak, illetőleg a vádiratnak a 304. §-ban megjelölt részei helyett a járásbíróság ítélete, továbbá, a mennyiben a felebbező fél, illetőleg ellenfele nem jelent meg és maga helyett képviselőt sem küldött, a felebbezés indokolása és az ellenészrevételek olvasandó k fel. Ha a töivényszék a bizonyító eljárásnak ismétlését egészen mellőzte, vagy csak részleges ismétlését találta szükségesnek, a tárgyalás megnyitását a 418. §. útmutatása szerint az ügy előadása, felvilágosítások nyújtása, illetőleg a járásbirósági tárgyalás jegyzőkönyve egyes részeinek, vagy más iratoknak felolvasása követi. Ezután kihallgatandó a megjelent vádlott és felveendő a bizonyítás. A tárgyalás végén a kir. ügyészségnek közbenjáró tagja (552. §. első bekezdés) szóval előadja indítványát és ha felszólalni kívánnak, a felek, a magánfél vagy képviselőik teszik meg előterjesztéseiket. Az első felszólalás a felebbezőt, az utolsó előterjesztés vagy válasz mindig a vádlottat és védőjét illeti. 554. §. A törvényszék a felebbviteli tárgyalás eredményéhez képest esetleg az 550. §-ban említett végzéseket hozza, a mennyiben pedig alaki okok vagy hiányok nem akadályozzák, az ügy érdemében ítél. A törvényszék az utóbbi esetben helybenhagyja vagy megváltoztatja a járásbíróság ítéletét, a 385. §-ban meghatározott semmiségi ok esetében a 423. §. második bekezdése szerint, végre a 404. §. második bekezdése esetében a 423. §. első bekezdésében foglalt szabály alkalmazásával jár el.