Képviselőházi irományok, 1892. XXVI. kötet • 840-870. sz.
Irományszámok - 1892-870. Törvényjavaslat, a bűnvádi perrendtartásról
248 870. szám. Mindazáltal, tettenkapás és beismerés esetén kívül, a terhelt kívánságára ezt a tárgyalást a vádnak és a támogatására szolgáló bizonyítékoknak tisztába hozása után, a terhelt bizonyítékainak beszerzése végett szükséges időre félbe kell szakítani. 532. §. Ha a feljelentést hatóság, közhivatalnok, rendőri közeg, katonai őr vagy őrség, felesketett erdőőr, mezőőr vagy hegyőr hivatalos eljárása közben szerzett közvetlen tapasztalata alapján teszi és valósága ellen nem merül fel aggodalom, tárgya pedig csak kihágás, vagy egyedül pénzbüntetéssel büntethető vétség, és a biró hatvan koronát meg nem haladó pénzbüntetést talál kiszabandónak: a közvádlónak indokolt Írásbeli indítványára büntető parancsot bocsáthat ki a szabadlábon levő terhelt ellen. A megjelölt bűncselekmények miatt és büntetés erejéig, a közvádló indítványára vagy hozzájáruló nyilatkozatára a szabadlábon levő terhelt ellen akkor is bocsátható ki büntető parancs, ha a feljelentést vagy vádindítványt magánegyén tette, de a terhelt bűnösségét közvagy magánokirattal vagy más bizonyítékkal valószínűvé tette és a biró meg van győződve avád alaposságáról. 533. §. A büntető parancs a terheltre előleges tárgyalás nélkül szab ki büntetést. A büntető parancsnak tartalmaznia kell: a terhelt nevét és állását vagy foglalkozását, a vád tárgyává tett bűncselekmény megnevezését, valamint tárgy, hely és idő szerint való megjelölését, a feljelentő, illetőleg a vádindítványt tevő sértett nevét, a bizonyító adatok felsorolását, a büntetés meghatározását és az alapjául szolgáló törvény vagy rendelet intézkedésének idézését, végre azt a záradékot, hogy a terhelt a büntető parancs ellen, kézbesítésétől számított nyolcz nap alatt, a járásbíróságnál szóval vagy irástean kifogást tehet, védelmét és ellenbizonyítékait is előterjesztheti, hogy azonban, ha kifogást nem tesz, a büntető parancs jogerőre emelkedik és a büntetést végre fogják hajtani. 534. §. A büntető parancsot a bíróság székhelyén erre kijelölt közege, egyebütt törvényhatóság jogával felruházott és rendezett tanácsú városban a hatóságnak erre alkalmas és megbízott közege, nagy- és kisközségben a községi, illetőleg a körjegyző kézbesíti. A kézbesítő köteles a büntető parancsot a terheltnek saját kezéhez adni, előtte felolvasni és egyúttal megmagyarázni, ezeknek megtörténtét pedig a kézbesítő-íven bizonyítani. A büntető parancs végrehajtása csak a személyes kézhezadást és megmagyarázást bizonyító és egyébként is teljesen szabályszerű kézbesítő ív, vagy a vádlottnak a kézhezadást és megmagyarázást bíróság előtt beismerő nyilatkozata alapján rendelhető el. 535. §. Ha a terhelt, ennek házastársa vagy törvényes képviselője a büntető parancs ellen kellő időben kifogást tesznek, vagy ha bebizonyul, hogy a kézbesítés körül az 534. §. második bekezdésének rendelkezései nem voltak megtartva, vagy végre, ha a bíróság a büntető parancs kibocsátása iránt tett indítványnak helyt nem ád: tárgyalást kell kitűzni és a már kibocsátott büntető parancsot vissza kell vonni. A tárgyalásra a terhelt, ha kifogással élt, az elmaradással jelen §. szerint kapcsolatos jogi következményekre való figyelmeztetés mellett, más esetekben pedig az 529. §. szerint idézendő. A többi érdekeltek idézése mindig az 529. §. szerint történik.