Képviselőházi irományok, 1892. XXVI. kötet • 840-870. sz.

Irományszámok - 1892-870. Törvényjavaslat, a bűnvádi perrendtartásról

248 870. szám. Mindazáltal, tettenkapás és beismerés esetén kívül, a terhelt kívánságára ezt a tárgya­lást a vádnak és a támogatására szolgáló bizonyítékoknak tisztába hozása után, a terhelt bizonyítékainak beszerzése végett szükséges időre félbe kell szakítani. 532. §. Ha a feljelentést hatóság, közhivatalnok, rendőri közeg, katonai őr vagy őrség, feles­ketett erdőőr, mezőőr vagy hegyőr hivatalos eljárása közben szerzett közvetlen tapasztalata alapján teszi és valósága ellen nem merül fel aggodalom, tárgya pedig csak kihágás, vagy egyedül pénzbüntetéssel büntethető vétség, és a biró hatvan koronát meg nem haladó pénz­büntetést talál kiszabandónak: a közvádlónak indokolt Írásbeli indítványára büntető parancsot bocsáthat ki a szabadlábon levő terhelt ellen. A megjelölt bűncselekmények miatt és büntetés erejéig, a közvádló indítványára vagy hozzájáruló nyilatkozatára a szabadlábon levő terhelt ellen akkor is bocsátható ki büntető parancs, ha a feljelentést vagy vádindítványt magánegyén tette, de a terhelt bűnösségét köz­vagy magánokirattal vagy más bizonyítékkal valószínűvé tette és a biró meg van győződve avád alaposságáról. 533. §. A büntető parancs a terheltre előleges tárgyalás nélkül szab ki büntetést. A büntető parancsnak tartalmaznia kell: a terhelt nevét és állását vagy foglalkozását, a vád tárgyává tett bűncselekmény megnevezését, valamint tárgy, hely és idő szerint való megjelölését, a feljelentő, illetőleg a vádindítványt tevő sértett nevét, a bizonyító adatok fel­sorolását, a büntetés meghatározását és az alapjául szolgáló törvény vagy rendelet intéz­kedésének idézését, végre azt a záradékot, hogy a terhelt a büntető parancs ellen, kézbesítésétől számított nyolcz nap alatt, a járásbíróságnál szóval vagy irástean kifogást tehet, védelmét és ellenbizonyítékait is előterjesztheti, hogy azonban, ha kifogást nem tesz, a büntető parancs jogerőre emelkedik és a büntetést végre fogják hajtani. 534. §. A büntető parancsot a bíróság székhelyén erre kijelölt közege, egyebütt törvényhatóság jogával felruházott és rendezett tanácsú városban a hatóságnak erre alkalmas és megbízott közege, nagy- és kisközségben a községi, illetőleg a körjegyző kézbesíti. A kézbesítő köteles a büntető parancsot a terheltnek saját kezéhez adni, előtte felol­vasni és egyúttal megmagyarázni, ezeknek megtörténtét pedig a kézbesítő-íven bizonyítani. A büntető parancs végrehajtása csak a személyes kézhezadást és megmagyarázást bizonyító és egyébként is teljesen szabályszerű kézbesítő ív, vagy a vádlottnak a kézhezadást és megmagyarázást bíróság előtt beismerő nyilatkozata alapján rendelhető el. 535. §. Ha a terhelt, ennek házastársa vagy törvényes képviselője a büntető parancs ellen kellő időben kifogást tesznek, vagy ha bebizonyul, hogy a kézbesítés körül az 534. §. második bekezdésének rendelkezései nem voltak megtartva, vagy végre, ha a bíróság a büntető parancs kibocsátása iránt tett indítványnak helyt nem ád: tárgyalást kell kitűzni és a már kibocsátott büntető parancsot vissza kell vonni. A tárgyalásra a terhelt, ha kifogással élt, az elmaradással jelen §. szerint kapcsolatos jogi következményekre való figyelmeztetés mellett, más esetekben pedig az 529. §. szerint idézendő. A többi érdekeltek idézése mindig az 529. §. szerint történik.

Next

/
Thumbnails
Contents