Képviselőházi irományok, 1892. XXVI. kötet • 840-870. sz.

Irományszámok - 1892-870. Törvényjavaslat, a bűnvádi perrendtartásról

870. szám. 24? 529. §. A tárgyalásra a terhelt, ennek védője, az ügyészségi megbízott, vagy ha ezt külön kívánta, a kir. ügyészség, illetőleg a magán vádló vagy a magánvádlónak tekintendő (525. §. második bekezdés) sértett, továbbá a magánfél, valamint a tanuk és a szükséges szakértők idézendők meg. Az idézésben a felek felszólítandók, hogy még be nem jelentett tanúikat és egyéb bizonyítékaikat magukkal hozzák, vagy a bíróságnak a tárgyalás előtt olyankor jelentsék be, hogy még kellő időben megidézhetők, illetőleg megszerezhetők legyenek. A tarheltnek szóló idezőlevélben (130. §.), ha az kizárólag kihágás vagy egyedül pénzbüntetéssel büntethető vétség miatt van kibocsátva, megemlítendő, hogy a terhelt maga helyett védőt is küldhet, és hogy a tárgyalást távollétében is meg fogják tartani; ha pedig az idézőlevél szabadságvesztéssel büntethető vétség, vagy ily vétség mellett még más vétség, illetőleg kihágás miatt van kibocsátva, abban a terheltet arra kell figyelmeztetni, hogy ha meg nem jelen és elmaradását elfogadható módon ki nem menti, elő fogják őt vezetni. A határnap akkép tűzendő ki, hogy közte és az idézőlevél vétele közt a terheltnek, a megjelenésre szükséges időn felül, még legalább egy napi időköz maradjon, további, hogy a tárgyalás az 537. §. első bekezdésében megállapított határidő lejárta előtt lehetőleg megtartható legyen. A magánvádló, illetőleg a magánvádlónak tekintendő sértett azzal idézendő, hogy a mennyiben a tárgyalás órájára sem ő, sem képviselője nem jelen meg a bíróság előtt, a vádtól elállottnak fogják tekinteni. A magánfél arra figyelmeztetendő, hogy elmaradása, illetőleg képviseltetésének elmulasztása esetén magánjogi igényét a bíróság előterjesztett kérelme alapján bírálja meg. Ha a jelen törvény 41. §-ában meghatározott eset nem forog fenn és a kir. ügyészség elvállalta a vád képviseletét, a sértett csak akkor idézendő meg a tárgyalásra, ha kihallgatása a bizonyítás érdekében szükséges. A tárgyalás határnapjáról azonban azzal a figyelmeztetéssel értesítendő, hogy ha nem jelenik meg, illetőleg magát nem képviselteti, a bíróság azt fogja vélelmezni, hogy a közvádló által esetleg elejtendő vádnak képviseletét nem szándékozik átvenni. A való kiderítése érdekében, mind a terhelt, mind pedig a magánvádló és a sértett bármikor személyes megjelenésre is kötelezhetők. 530. §. Az 1878. évi V. t.-czikk 275. §-a alapján emelt viszonvád esetében (23. §.) ennek és az alapvádnak tárgyalására egy határnapot kell kitűzni. A bíróság hasonló módon járhat el akkor is, ha ugyanazok közt az egyének közt egymás ellen elkövetett, bár nem nyomban viszonzott becsületsértés, rágalmazás, vagy testi sértés fordult elő és a bíróság hatásköre mindezekre a bűncselekményekre kiterjed. Az egyesített ügyek mindkét esetben a biró megállapította sorrendben, együttesen tárgyalandók és egy ítélettel intézendők el. Ha az egyik sértett elejti a vádat, ez nem gátolja a másik sértett vádja alapján indított eljárás folytatását. Az 1878. évi V. t.-czikk 275. §-ának esetén kívül a biró megszüntetheti az ügyek egyesítését, ha ez czélszerűtlennek mutatkozik. 531. §. Ha a felek a járásbíróságnál egyszerre megjelennek, vagy nyomban előhívhatók, a tárgyalás a terhelt beleegyezésével minden előző eljárás és idézés nélkül is megtartható.