Képviselőházi irományok, 1892. XXVI. kötet • 840-870. sz.

Irományszámok - 1892-870. Törvényjavaslat, a bűnvádi perrendtartásról

188 870. szám. 299. §. Ha az ügyben eljáró ügyvéd súlyosabb rendzavarást követ el, az ítélő biróság őt kétszáz koronáig terjedhető pénzbirsággal büntetheti és helyette más ügyvédet is rendelhet ki. A mennyiben ez azonnal egyáltalán nem, vagy csak a vádlott, illetőleg a sértett érdekeinek sérelmével történhetnék, a főtárgyalás más ügyvédnek választása, illetőleg kirendelése végett a rendzavarást elkövetett ügyvéd költségére félbeszakítandó vagy elnapolandó. Ha a kir. ügyészség tagját terhelné súlyosabb rendzavarás és az elnök figyelmeztetése eredménytelen maradt, az ülés azonnal félbeszakítandó és a közvádlónak közvetlen feljebbvalója, a rendzavarás körülményeinek közlése mellett, más közvádló kirendelése végett keresendő meg. 300. §. Az elnöknek a főtárgyalás vezetéséből folyólag, nevezetesen a 295. §., a 296. §. 3—6. bekezdése, továbbá a 297., 298., 301., 302., 303., 306., 307., 308. és 309. §-ok alapján tett intézkedései ellen külön perorvoslatnak nincs helye. A 296. §. első és második bekezdése esetében az elnök intézkedésével meg nem elégedő fél a törvényszék határozatát kérheti ki, a mennyiben ezt a jelen törvény ki nem zárja. A törvényszéknek a 293. §. negyedik, valamint a 297. §. harmadik bekezdése és a 299., 301., 306. és 308. §-ok alapján hozott határozatai ellen külön perorvoslatnak nincs helye. A tanura vagy szakértőre kimondott büntetés miatt a 194., 195. és 232. §-ok szerint közbevetett felfolyamodás a tárgyalt bűnvádi ügytől elkülönítve intézendő el. A törvényszéknek a főtárgyalás folyamán vagy annak elnapolása, illetőleg félbeszakítása tárgyában hozott egyéb határozataira nézve csak oly eset miatt kereshető orvoslás, mely semmiségi okot állapít meg, s e miatt is csak oly perorvoslattal, mely az ítélet ellen megengedve van. II. A főtárgyalás megnyitása, az idézettek jelenlétének megállapítása és a vádlott kihallgatása. 301. §. A fötárgyalást az ügy rövid megjelölésével az elnök nyitja meg s azután a hallgatóságot a csend és a rend megtartására és a rendzavarás következményeire figyelmezteti. A vádlóit bilincs nélkül, mindazáltal ha fogva van, őr kíséretében jelen meg. Az elnök gondoskodik a biztonság fentartásához szükséges elővigyázati intézkedésekről. Szükség esetében a szabadlábon levő vádlottat is fegyveres őrizet alá helyezheti. Miután az elnök kikérdezte a vádlottat személyes viszonyai felől (133. §. első bekezdés), megállapítja a megidézett felek, tanuk és szakértők megjelenését vagy meg nem jelenését és ennek megtörténtével a tanukat és a szakértőket a terem elhagyására azzal a felhívással szólítja fel, hogy a részökre kijelölt helyiségből engedelme nélkül el ne távozzanak. Szükség eseteben az elnök intézkedik az iránt, hogy a vádlott, a tanuk és a szakértők el ne távozzanak és össze ne beszéljenek. A tanukép kihallgatandó magánvádló és sértett a körülményekhez' képest szintén kötelezhetők a terem elhagyására. Figyelmeztetendők azonban arra, hogy képviselőjük, s ha ilyenről még nem gondoskodtak, a részökről nyomban választható képviselő, a teremben maradhat. Ha a megidézettek közöl egy vagy több nem jelent meg, a törvényszék a felek meghallgatása után határoz a főtárgyalás elnapolása vagy folytatása iránt.