Képviselőházi irományok, 1892. XXVI. kötet • 840-870. sz.

Irományszámok - 1892-867. Törvényjavaslat, a pénztári készletekről és az ezekből fedezendő beruházásokról

JA 867. szám. XjjNj^

01 A midiin ezek alapján és figyelembe véve az 1888 : XXXVI. t.-cz. 23. §-ának s illetve az 1889 : XXXI. t.-cz. 10. §-ának ama határozmányai, mely szerint úgy az államot, mint magántulajdonost megillető regale-kártalanitási tőkék, valamint a tisza-szegedi kölcsönalap pénzei csak a törvényhozás külön rendelkezéséhez képest használhatók fel, — a törvényjavaslat 1. §-áhan annak kimondását kérem, hogy a tisza-szegedi kölcsönalapban ez idő szerint rendelkezésre álló összeg, továbbá az államot megillető regale-kártalanitási tőkék fejében befolyt összeg és az eme czímeken ezentúl befolyó pénzek a pénztári készletek kiegészítésére legyenek fordítandók; tiszteletteljesen megjegyzem, hogy Szeged városa s a tiszavölgyi társulatok az 1880 : XX. t.-cz. alapján létesített kölcsönalapból nyert kölcsöneik túlnyomó részét már visszafizették s a még küunlevő mintegy 6,000.000 frtból is — a mint azt már fennebb felemlíteni bátor voltam, — mintegy két millió forint legközelebb vissza fog fizettetni. Az 1888. évi XXXVI. t.-cz. alapján megindított regale-kártalanitási eljárás pedig — eltekintve néhány olyan esettől, a hol a bíróságok a tulajdonjog és részesedési arány vitás kérdésében még nem határoztak — már teljesen le van bonyolítva. A bírói ítéletek alapján az állam javára még várható kártalanítási tőkék összege legfeljebb 100.000 frtra tehető. A mi már most azt a kérdést illeti, hogy vájjon a szóban levő regale-kártalanitási tőkéknek és a tisza-szegedi kölcsönalap pénzeinek a pénztári készletek kiegészítésére való felhasználása nem ütközik-e valamely akadályokba, erre nézve tisztelettel megjegyzem, hogy az államot megillető regale-kártalanitási tőkéknek külön rendeltetésük nem lévén, ezeknek a pénztári készletekbe való bevonása ellen mi aggály sem foroghat fenn, sőt minthogy a pénztári készletek kiegészítését az ezekből már fedezett és még fedezendő hasznos beruházások tették szükségessé, s igy a kérdéses kártalanítási tőkék tulajdonkép eme beruházásokra fordíttatnak, ilyetén felhasználásuk ellen czélszeruségi szempontból sem emelhető kifogás. A tisza-szegedi kölcsönalap pénzeinek az 1880 : XX. törvényczikk határozmányai külön rendeltetést adnak, minthogy azonban a hitelviszonyok kedvező alakulása folytán időközben maga a törvényhozás szükségesnek tartotta az 1889 : XXX. és XXXI. törvényczikkek megalkotása által egyrészt lehetővé tenni azt, hogy a vizszabályozó társulatok a mindenkori viszonyokhoz mórt olcsó kölcsönökhöz juthassanak, és másrészt megkönnyíteni nekik a tiszai alapból nyert drága kölcsöneik visszafizetését, — ennek az alapnak eredeti rendeltetését tehát már az idézett törvényczikkek, különösen az 1889 : XXXI. törvényczikk 10. §-ának határozmányai kifejezetten is megszüntették, és valóban nem is igen képzelhető, hogy a mai viszonyok között valamely vizszabályozó társulat a tisza-szegedi kölcsönalapból kívánná hitelszükségletét kielégíteni, — ennek az alapnak, mint ilyennek, további fentartása teljesen fölösleges, a igy annak pénzei a jelzett czélra, nézetem szerint, minden aggály nélkül felhasználhatók. A törvényjavaslat 2. §-ában kérem az újabban elodázhatlanul szükségessé vált beruházások eszközlésére való felhatalmazás megadását és illetőleg eme létesítményeknek elodázhatlanul sürgős voltára való tekintettel a törvényhozás utólagos jóváhagyása reményében eddig tett intézkedések és kiadások jóváhagyását, — valamint annak elrendelését, hogy eme beruházások és létesítmények költségei az 1. §. értelmében kiegészített pénztári készletekből legyenek fedezendők. Áttérve eme beruházások részleteire, a 2. §. a) pontjában kért 9 millió forintot illetőleg a következőket vagyok bátor előadni: A m. kir. államvasutak forgalma nem csupán a hálózat rohamos fejlődése s az életbeléptetett személy- és ávúdíjszabási reform folyományakép, hanem az ország iparának s kereskedelmének örvendetes emelkedése következtében is az utóbbi évek alatt annyira növekedett, hogy immár elodázhatlanul bekövetkezett azon időpont, melyben a nagy mérveket öltött forgalom akadálytalan ellátásáról s az e részben már is beállott nehézségek és zavarok megszűnte-