Képviselőházi irományok, 1892. XXV. kötet • 808-839. , CXXVII-CXXXII. sz.

Irományszámok - 1892-810. A közlekedésügyi bizottság jelentése, „a segesvár-szentágothai helyi érdekű vasút megépitésére és üzleti berendezésére szükséges költségek biztositásáról” szóló törvényjavaslatra nézve

810. szám. 3 810. szám. A közlekedésügyi bizottság jelentése, „a segesvár-szentágothai helyi érdekű vasút megépítésére és üzleti berendezésére szükséges költségek biztositásáról" szóló törvényjavaslatra nézve. A segesvár-szentágothai helyi érdekíí vasút építésére nézve az előmunkálati engedély még 1892-ik évben báró Apor Gábor, Nagy-Küküllő vármegye főispánjának adatott ki; a részlettervek elkészülvén, a közigazgatási bejárás megejtetett és ennek alapján az engedélyezési tárgyalás megtartatott, a melyen az összes engedélyezési, vasútépítési és üzletberendezési feltételek megállapittattak. Ezen vasúti vonal építési hossza 48'9 kilométer és 604.000 forint tényleges épitési és üzletberendezési tökével fog létesíttetni, tehát pályakilométerenkint 12.352 forinttal, mely épitési tőkeösszeg, még annak figyelembevétele mellett is, hogy a pálya keskeny vágányának (0-76) terveztetik, rendkívül kedvezőnek jelezhető'. A tőkeösszeg beszerzésére nézve felemlítjük, hogy annak: j 40-39°/o-a (244.000) 5°/o-os teljes névértékű törzsrészvény, j 59-6i°/o a (360.000) 5V2°/o-os elsőbbségi részvény kibocsátása által fog fedeztetni. A törzsrészvények fedezetet találnak: f a vármegyei útalapból (130.000 frt), ( érdekeltségi hozzájárulás által (114.000 frt). Az elsőbbségi tőke akkép biztosíttatik, hogy: a vármegye törvényhatósága átveszi teljes névértékben az elsőbbségi részvényeket, ennek biztosítására azonban a már kivetett 4°/o-os törvényhatósági pótadón felül 5°/o vármegyei pótadót vet ki; ezen körülmény tette szükségessé azt, hogy a minister úr az 1883 : XV. törvényczikk 9. §-a értelmében törvényjavaslattal járuljon a t. Ház elé s az építésre és üzletre vonatkozó engedélyokmánynak kiadhatasára felhatalmazást kérjen, ugyanis ezen eset nélkül, hivatkozással az 1880 : XXXI. törvényczikk 1. §-ára, saját hatáskörében is eljárhatott volna. Főleg helyi érdekek azok, t. ház, melyek indokolttá teszik ezen vasúti vonal kiépítését; az illető vidéken az ipar, a kereskedelem, az olcsó, biztos és gyors közlekedési eszközök hiányában hova-tovább mindinkább veszített élénkségéből, a mezőgazdasági termények jövedelmezőségükből. A közlekedésügyi bizottság többsége közgazdasági, de forgalompolitikai előnyöket is látván ezen helyi érdekű vasút mielőbbi kiépítésében, elfogadásra ajánlja a t. Háznak a törvényjavaslatot. Budapesten, 1895. évi márczius hó 4-én. Báró Nícolics Feodor s. k., Gróf Bethlen Balázs s. k., a közlekedésügyi bizottság elnöke. a közlekedésügyi bizottság előadója. l*