Képviselőházi irományok, 1892. XXIV. kötet • 778-807. , CXXI-CXXVI. sz.
Irományszámok - 1892-807. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése, az országgyüléshez, a temesvár-nagyszentmiklósi helyi érdekű vasút engedélyezésének megtörténte tárgyában
310 807. szám. A töltések, azok magassága és anyagához képest, l^a vagy l 1 /* lábas lejtőkkel létesítendők ; a bevágások lejtői pedig az anyag nemének és minőségének megfelelően állitandók elő. A vízszintesben, vagy csekély esésben fekvő bevágások oldalárkai megfelelő fenékeséssel bírjanak. Az anyagárkok külső lejtői egy lábasnál meredekebbek nem lehetnek, a töltés felőli lejtők ellenben ugyanoly rézsüvei készitendök, mint maguk a töltések. Az anyagárkok továbbá oly módon létesítendők, hogy azokból a viz lehetőleg lefolyást találjon, a nélkül azonban, hogy káros vízfolyások keletkezhessenek. A töltés lába és a nyitandó anyagárok közt legalább 0*8 m. széles padka hagyandó,—és ugyanily szélesnek kell lenni a kisajátítási védszalagnak is. Csuszamlásra hajlandó töltések és bevágások megfelelően biztositandók. Árterületeken átvonuló töltéseknél a pályaszin 0*8 méterrel a legmagasabb árvíz felett lesz tartandó és ily helyeken a töltések lejtői, a szükséghez képest biztositandók. Átereszek és kisebb hidak úgy állitandók elő, hogy a hordszerkezet alsó éle és a legnagyobb árviz színe között 0B—l'o m. nyilt magasság maradjon, nagyobb hidaknál az árviz és szerkezet közötti magasság 1 o m.-uél kisebb nem lehet. Mindazon helyeken, hol folyók vagy patakok a pályát megközelítik, a partok leválás és kimosás ellen kellően biztositandók. Vízfolyások, patakok és folyók az áthidalás előtt vagy után megfelelően szabályozandók és a szükséghez mért partvédművekkel ellátandók. A pálya testébe építendő azon átereszek, melyek fölött feltöltés alkalmaztatik, kőből vagy téglából, esetleg betonból vagy vasból létesítendők ; mig a nyilt műtárgyak hidfői, szárnyai és esetleges pillérei kő vagy téglából falazva, hordszerkezetei pedig bezárólag 2o m. nyílásig tölgyfából és ennél nagyobb nyílásoknál vasból állitandók elő. A párhuzamos utak- és útátjárókban a szükséghez képest megfelelő nyílású átereszek vagy hidak építendők, melyek — ha azok felett nincs feltöltés — egészen fából is lehetnek. Hidfők- és jégtörőkhöz, valamint hidjármok-, hidalások- és hidpadlózatokhoz általában csak tölgy- vagy vörös fenyőfát szabad használni. Útszabályozások, útáthelyezések és útátjárók felépítménye az eredeti út felépítményének megfelelően vagy kőalapból és kavicsból, vagy csak kavicsból állitandó elő. Oly utaknál pedig, melyek kavicsolva egyáltalában nincsenek, az útátjárók mindkét sínszáltól számítandó 8 — 8 méter hosszaságban 15 cm., azontúl pedig 10 cm. magasságban kavicsolandók. Az állomási hozzájáró utak, valamint az állomási főnsíkon kocsiközlekedésre szolgáló területek 015 méter vastag kőalappal és ugyanily vastag kavicsburkolattal létesítendők. Az állomási terek azon részei, melyek kocsiközlekedésre nem szolgálnak, 10 cm., az őrházi fensíkok pedig 5 cm. vastag kavicsréteggel boritandók. Az állomásokon, a fensíknak és különösen a vágányok beágyazásának szárazon tartására, a szükséghez képest szivárgók létesítendők. Minden állomáson kert számára legalább 400 m 2 és minden egyes állomási és vonalőrháznál szintén kertnek legalább 1000 m 2-nyi földterület kisajátítandó. III. Felépítmény. A pálya 1*435 méter nyomtávval építendő. A sinek, melyek aczélból gyártandók, folyóméterenként 23*6 kg.-nál könnyebbek nem lehetnek és függő sínkötés alkalmazása mellett oly sűrűn rakott talpfákon helyezendök el, hogy