Képviselőházi irományok, 1892. XXIII. kötet • 734-777. , CVI-CXX. sz.

Irományszámok - 1892-776. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése, az országgyüléshez, a gurahoncz-nagyhalmágyi gőzmozdonyú vasút engedélyezéséről

264 775—776. szára. Ehhez képest a Számvizsgáló bizottság a megejtett számvizsgálat befejezése után azon jelentését terjeszti elő: méltóztassék a tisztelt képviselőháznak Lisznyay János fizető pénztárnokot és Pongrácz Elemér számfejtő ellenőrt az 1894. évi január l-től, ugyanazon évi június 30-ig vezetett számadásokra nézve a további számadási felelősség terhe alól felmenteni. A számvizsgálat befejezte után, a fő- és alnaplók áttekintése után a pénztár jelenlegi állása is vizsgálat alá vétetvén: maradványösszeg 51.261 kor. 75 fillér tényleg hiánytalanul a pénztárban találtatott. Budapesten, 1894. évi deczember hó 14-én. Beles János s. L, Dt\ Bausznern Guidó s. k., a számvizsgáló bizottság elnöke. a számvizsgáló bizottság jegyzője. *776. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése, az országgyűléshez, a gurahoncz-nagyhalmágyi gözmozdonyú vasút engedélyezéséről. Tisztelt Képviselőház! Árad és Hunyad vármegyéknek egymással szomszédos azon bérezés vidéke, a melyen a Fehér-Kőrös folyónak egyfelől a Bihar hegység, — másfelől az erdélyi érezhegység által határolt szűk völgye vonul át, fa-, érez-, kőszén-, kő- és egyéb bányatermékekben bővelkedik, azonban e gazdagságát az ottani rendkívül nehéz közlekedési viszonyok között kellően értékesíteni nem képes. ügy az erdőségeknek nyers állapotban vagy megfelelő faipar meghonosítása által feldolgozás utján való gazdaságos kihasználása, valamint a bányaterményeknek haszonnal járó kiaknázása ugyanis biztos és olcsó közlekedési eszközt igényel; minélfogva e vidéknek gazdasági fejlődése — különös tekintettel arra, hogy ott a gyáripar meghonosítását a lakosság életviszonyai is elősegítenék, indokolttá teszi, hogy e hegyvidék, a Fehér-Körös völgyében vezetendő vasútvonal által a hazai vasúthálózattal összeköttessék. Az aradi és csanádi egyesült vasutak részvénytársaság kérelmére tehát készséggel adtam meg az előmunkálati engedélyt a nevezett vasutak Gurahoncz állomásától Csúcs és Nagy-Halmágy irányában Brádig, esetleg Kristyorig vezetendő gözmozdonyú vasútvonalra, s mintán ez alapon a részvénytársaság a gurahoncz-nagyhalmágyi vonalrész tervezetét elkészítette és előterjesztette, annak közigazgatási bejárását 1894. évi augusztus hó 22-én s a következő napokon foganatosíttattam, s ezen bejárás eredményéhez és ugyancsak ez évi szeptember hó 24-én megtartott engedélyezési tárgyaláson létrejött megállapodásokhoz képest a gurahoncznagyhalmágyi szabványos vágányú gözmozdonyú vasút építésére és üzletére vonatkozó engedélyt az aradi és csanádi egyesölt vasutak részvénytársaságnak mint engedélyesnek az 1893. évi X. törvényczikkel az ország törvényei közé iktatott engedélyokiratot kiegészítő s • / hiteles másolatban ide •/. alatt csatolt »Függelék« alakjában az idézett törvény, illetőleg engedélyokirat 21. §-a alapján a mai napon kiadtam.