Képviselőházi irományok, 1892. XXIII. kötet • 734-777. , CVI-CXX. sz.

Irományszámok - 1892-743. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése, az országgyüléshez, az erdőszáda-nagysomkúti helyi érdekű vasút engedélyezése tárgyában

144 743. szám. Az anyagárkok külső lejtői egy lábasnál meredekebbek nem lehetnek, a töltés felőli lejtök ellenben ugyanoly rézsűvel készítendők, mint maguk a töltések. Az anyagárkok továbbá oly módon létesítendők, hogy azokból a viz lehetőleg lefolyást találjon, a nélkül azonban, hogy káros vízfolyások keletkezhessenek. A töltés lába és a nyitandó anyagárok közt legalább 0"8 m. széles padka hagyandó — és ugyanily szélesnek kell lenni a kisajátítási védszalagnak is. Csuszamlásra hajlandó töltések és bevágások megfelelően biztositandók. Árterületeken átvonuló töltéseknél a pályaszin 0'8 méterrel a legmagasabb árviz felett lesz tartandó és ily helyeken a töltések lejtői a szükséghez képest biztositandók. Átereszek és kisebb hidak úgy állitardók elő, hogy a hordszerkezet alsó éle és a legnagyobb árviz szine között 0'5—-1 o m. nyilt magasság maradjon, nagyobb hidaknál az árviz és szerkezet közötti magasság l'o m.-nél, a Szamos folyón át építendő hídnál pedig 1*5 m.-nél kisebb nem lehet. Mindazon helyeken, hol folyók vagy patakok a pályát megközelítik, a partok leválás és kimosás ellen kellően biztositandók. Vízfolyások, patakok és folyók az áthidalás előtt vagy után megfelelően szabályozandók és a Bzükséghez mért partvédm(ívekkel ellátandók. A pálya testébe építendő azon átereszek, melyek fölött feltöltés alkalmaztatik, kőből vagy téglából, esetleg betonból vagy vasból létesítendők; míg a nyilt műtárgyak kö, vagy tégla ellenfalakkal, illetve középpillérekkel és szárnyakkal, valamint bezárólag 4'cT m. nyilasig tölgyfa-hordszerkezetekkel; ennél nagyobb nyílásoknál pedig vashordszerkezetekkel építendők. A Szamos folyón át létesítendő vasszerkezetű hídnak oly elrendezéssel kell bírnia, hogy az úgy a vasúti, mint a közúti forgalom czéljaira is, vagyis közös használatra alkalmas legyen. A párhuzamos utak és útátjárókban a szükséghez képest megfelelő nyílású átereszek vagy hidak építendők, melyek — ha azok felett nincs feltöltés — egészen fából is lehetnek. Hídfők- és jégtörőkhöz, valamint hidjármak, hidalások és hidpadlózatokhoz általában csak tölgy- vagy vörös fenyőfát szabad használni. Utszahályozások, iltáthelyezések és útátjárók felépítménye az eredeti út felépítményének megfelelően vagy kőalapból és kavicsból, vagy csak kavicsból állítandó elő. — Oly utaknál pedig, melyek kavicsolva egyáltalában nincsenek, az útátjárók mindkél sinszáltól számítandó 8 — 8 méter hosszaságban 15 cm., azontúl pedig 10 cm. magasságban kavicsolandók. Az állomási hozzájáró utak, valamint az állomási fönsikon kocsiközlekedésre szolgáló területek O'is m. vastag kőalappal és ugyanily vastag kavicsolással létesítendők. Az állomási terek azon részei, melyek kocsiközlekedésre nem szolgálnak, 10 cm., az őrházi fensikok pedig 5 cm. vastag kavicsréteggel boritandók. Az állomásokon, a fensiknak és különösen a vágányok beágyazásának szárazon tartászükséghez képest szivárgók létesítendők. Minden állomáson kert számára legalább 400 m

2 és minden egyes állomási és vonalőrháznál szintén kertnek legalább 1.000 m

2-nyi földerület kisajátítandó. III. Felépítmény A pálya 0*76 méter nyomtávval építendő. A sínek, melyek aczélból gyártandók, folyómétereukint 1S'75 kgrmnál könnyebbek nem lehetnek és'függő sinkötés alkalmazása mellett oly sűrűn rakott talpfákon helyezendők el, hogy igénybevételűk 2.500 kgrm. keréknyomás alatt négyzetem.-ként 1.000 kilogrammot meg ne haladjon.