Képviselőházi irományok, 1892. XXI. kötet • 653-689. , LXIII-XCV. sz.

Irományszámok - 1892-XC. 1894. évi XVI. törvényczikk az örökösödési eljárásról

440 XC. szám. HATODIK FEJEZET. A hagyaték tárgyalása. 50. §. A hagyatéki biróság a 2. és 3. §§. eseteiben a leltár esetleges hiányainak pótlása vagy a leltározás kiegészítése után vagy ezeknek s illetőleg a tárgyaló közjegyző által foganatosítandó leltározásnak elrendelésével egyidejűleg hagyatéki tárgyalást rendel. Ez alkalommal, a mennyiben kiskorú, gondnokság alatt álló vagy gondnokság alá helyezendő személy, méhmagzat, vagy még születendő személy mutatkozik érdekeltnek, a biróság megkeresi a gyámhatóságot (71. §.), hogy azoknak szabályszerű képviseletéről gondoskodjék s a képviselők nevéről és lakhelyéről a tárgyalással megbízott közjegyzőt sürgősen értesítse. A mennyiben gyám vagy gondnok kirendelésének szüksége a hagyaték tárgyalásának során merül fel, a tárgyalást vezető közjegyző keresse meg a gyámhatóságot (71. §.)• ? 51. §. • A. A hagyaték tárgyalásának vezetésével kir. közjegyző bízandó meg. A biróság, ha területén több közjegyző van, ügyelni tartozik, hogy azok ilyen megbízatásokban egyenlő arányban részesüljenek. 52. §. A tárgyalás a körülményekhez képest a közjegyző székhelyén, az illetékes járásbíróság székhelyén vagy a helyszínén, illetőleg a körjegyzőség székhelyén vagy a körjegyzőséghez tartozó avagy szomszédos valamelyik községben tartandó meg. Ha azonban a hagyatékhoz oly ingatlan tartozik, melynek tulajdoni joga nincsen az örökhagyó javára bejegyezve s oly körülmények forognak fenn, melyek alapján az örökhagyónak, mint tényleges birtokosnak tulajdoni joga, a helyszínén beszerezhető adatok alapján, az 1892. évi XXIX. törvényezikk rendelkezései szerint bejegyezhető, vagy ha más körülmény következtében szükséges a hagyatéki tárgyalásra befolyással biró adatoknak a helyszínén való beszerzése: a tárgyalás mindenesetre a helyszínén (a körjegyzőség székhelyén vagy a körjegyzőséghez tartozó valamely községben) tartandó meg. t A megbízott közjegyző késedelmes eljárása esetében az 1886: VII. t.-cz. 34. §-ának intézkedései azzal a módosítással alkalmazandók, hogy a megbízás elvonása esetében, a mennyiben helyben más közjegyző nincsen, a hagyaték tárgyalására bírósági tag küldendő ki. Elvonható ugyanily módon a megbízás akkor is, ha a közjegyzőnek felületes eljárása a tárgyalás másodszori pótlását teszi szükségessé. 53. §. A hagyaték tárgyalására a kir. közjegyző tűzi ki a határnapot, melyre megidézendők: az örökösök, az utóörökösök, a kötelesrészre jogosítottak, az örökhagyó özvegye, a végrendeleti végrehajtó, valamint azok a hagyományosok, esetleg utóhagyományosok, a kiknek javára a hagyatékhoz tartozó valamely ingatlan van hagyományozva. A többi hagyományos, valamint a 3. §. 3. pontja értelmében az örökösödési eljárás megindításának kérésére jogosított hitelező és tulajdoni igénynyel biró — ha lakhelyűk tudva van — a hagyaték tárgyalására kitűzött határnapról értesitendők ugyan, de azzal a hozzáadással, hogy meg nem jelenésük a hagyatéki eljárás lefolyását nem akadályozza s igényeiket az örökös ellenében meg nem jelenésük esetében is érvényesithetik. Ha mint örökös, kötelesrészre jogosított, utőörökös, hagyományos vagy utóhagyományos kiskorú, gondnokság alatt álló, gondnokság alá helyezendő vagy még születendő személy avagy méhmagzat van érdekelve: a hagyatéki tárgyalás határnapjáról a gyámhatóság (71. §.),