Képviselőházi irományok, 1892. XXI. kötet • 653-689. , LXIII-XCV. sz.
Irományszámok - 1892-XC. 1894. évi XVI. törvényczikk az örökösödési eljárásról
XC. szám. 441 ha pedig valamely már létező vagy az örökhagyó által rendelt alapítvány van részesítve, az alapítvány felügyeletére hivatott hatóság is értesítendő. Ha az örökhagyó olyan végintézkedés hátrahagyásával halt el, melyben egész hagyatékáról intézkedik: a kötelesrészre nem jogositott törvényes örökösök csak akkor idézendök meg, ha nyilvánvaló, hogy a végrendelet vagy öröklési szerződés nincsen ellátva a törvényszabta alaki kellékekkel vagy ha a törvényes örökösök vannak az örökség birtokában, avagy pedig örökösödési igényöket a bíróságnak vagy a tárgyalással megbízott közjegyzőnek bejelentették. Az, a ki egész örökségét vagy egész örökrészét átruházta, a hagyaték tárgyalására csak akkor idézendő meg, ha az átruházás nincs közokiratba vagy hitelesített magánokiratba foglalva. A hagyaték tárgyalására egyébiránt bármely érdekelt fél megjelenhet akkor is, ha megidézve, vagy a tárgyalás határnapjáról értesítve nem volt. 54. §. A távollevő örökös vagy örökösök, ha tartózkodásuk helye ismeretlen, a kir. közjegyző által kibocsátandó hirdetmény utján három hónapi határidőre azzal a megjegyzéssel 1 idézendök, hogy abban az esetben, ha a tárgyaláson, melynek határnapja csak a hirdetményi határidő lejárta utáni időre tűzhető ki, személyesen vagy meghatalmazott által meg nem jelennének: a részökre a gyámhatóság által kinevezett gondnokkal fogják a tárgyalást megtartani, és hogy perre utasítás esetében is, a mennyiben képviseletökről nem gondoskodnak, a gyámhatóság által kinevezett gondnok által fognak képviseltetni. A hirdetmény egy példányának megküldése mellett, annak kibocsátásával egyidejűleg a kir. közjegyző megkeresi a gyámhatóságot (71. §.) a végből, hogy a távollévő képviseletére gondnokot rendeljen. A hirdetmény kifüggesztendő a bíróságnál, szabályszerű kihirdetés végett megküldendő azon belföldi községek elöljáróságainak, a hol az örökhagyónak utolsó rendes lakása volt és a hol a hagyatéki vagyon fekszik, és ha a távollévő örököst illető hagyatéki vagyonnak leltári értéke 1000 koronát meghalad: egyszer közzéteendő a hivatalos lapban is. A hirdetményi határidő a kifüggesztést, hírlapi közzététel esetében pedig a közzétételt követő napon veszi kezdetét. E szabályok alkalmazandók akkor is, ha a külföldön távollevő örökösnek tartózkodási helye ismeretes ugyan, de az idéző végzés a külföldi hatóság utján kézbesíthető nem volt, vagy a kézbesítés megtörténtének tanúsítása a tárgyalás napjáig meg nem érkezett. Ezen esetben a hirdetmény egy példánya az örökösnek is, külföldi ismert tartózkodási helyére czímezve, postán ajánlva elküldendő. 55. §. A tárgyalás szóbeli, s annak körébe* eső teendők rendszerint a következők: 1. Az érdekeltek közbenjöttével megállapítandó a leltár, vagy a mennyiben szükséges, ennek pótlása és kiegészítése eszközlendő s a hagyatéki vagyon cselekvő és szenvedő állapotának főösszegei a jegyzőkönyvben is előadandók. — Megegyezés hiányában a feleknek a leltárra vonatkozó észrevételeit kell röviden jegyzőkönyvbe venni. 2. Ki kell puhatolni és megállapítani, hogy mint örökösöknek, utóörökösöknek, vagy kötelesrészre jogosítottaknak kiknek van Öröklési igényök és mily czímen; — esetleg be kell szerezni azokat az okiratokat, a melyek az örökösödési jog igazolása szempontjából szükségesek. Azokban az esetekben, midőn csupán az örökhagyó leszármazói, felmenői, testvérei^ vagy ezek leszármazói és házastársa örökösödnek, ezek családi összeköttetésére nézve — ha ez iránt kétség nem forog fenn — elegendő a haláleset-felvétel: ha a halálesetet a jelen törvény hatályterületén és abban a községben vették fel, a melyben az örökhagyónak utolsó rendes lakása volt. Más esetekben a családi összeköttetést anyakönyvi kivonattal vagy más teljes hitelű okirattal kell bizonyítani. BÉPVH. IROMÁNY. 1893 — 97. XXI. KŐTBf. 66
