Képviselőházi irományok, 1892. XX. kötet • 619-652. sz.

Irományszámok - 1892-634. Az igazságügyi bizottság jelentése, „az állami anyakönyvekről” szóló törvényjavaslat tárgyában

634. szám. 77 A szervezet, a melyet a t. háznak ajánlatba hozunk, akkép van megállapítva, hogy a rendes és megbízható működés minden kellékét magában foglalja. Számol az ország különleges viszonyaival. Kiindulási pontul és alapul a létező közigazgatási szervezetet veszi, a nélkül, hogy saját szervezetének megállapításánál a jövő fejleményeit egyik vagy másik irányban befolyásolná. Az anyakönyvvezető! teendőknek az állam által való közvetlen ellátása, a közigazgatási szervezetnek összműködését hátrányosan nem fogja befolyásolni; sőt ellenkezőleg, az a szervezet, a melyet a bizottság megállapított, azon előnynyel bir, hogy az új teendők a közigazgatási teendők keretébe minden rázkódtatás nélkül beilleszthetők. Az előadott okokból >az állami anaykönyvekröl« szóló törvényjavaslatot a t. háznak elfogadásra ajánljuk. Az egyes szakaszokon ejtett módogitásokat és e módosítások indokait a következőkben van szerencsénk előterjeszteni: 1. §. (k. i. b. 1. §.) . E szakaszt a bizottság a következő szövegben áílapitotta meg: A születéseit, házasságok és halálesetek közhitelű nyilvántartására és tanúsítására kizárólag a jelen törvény értelmében arra hivatott közegek által vezetett állami anyakönyvek szolgálnak. A közigazgatási bizottság, szemben a ministeri javaslat szövegével, szükségesnek találta annak világos kifejezését, hogy csak azon születési, halálozási és házassági esetek vezetendők be az állami anyakönyvekbe, a melyek a jelen javaslatnak törvényerőre való emelkedése után következtek be, viszont az ezen időpontot megelőző esetek az eddig vezetett felekezeti anyakönyvekbe jegyzendők be. Az igazságügyi bizottság a maga részéről ezen szövegezéshez nem járulhat. Mert azon naptól kezdve, a melyen a 90. §. értelmében az ezen javaslat alapján kinevezett anyakönyvvezetők működésüket akár részben, akár egészében megkezdik, a felekezeti anyakönyvek vitele a czélból, hogy a fenti tények közhitel erejével igazoltassanak, kell, hogy megszűnjék. Nem az a döntő, hogy a bejegyzés alapját képező születés vagy halálozás melyik napon történt, hanem az, hogy azon a napon, a melyen az állami anyakönyvvezetők működésüket megkezdik, maga ez eset már a felekezeti anyakönyvbe be volt jegyezve, vagy sem. A közigazgatási bizottság szövege mellett a törvény hatályba lépte előtt külföldön történt születések, halálozások és házasságok, habár azok bejegyzése a törvény életbeléptét követő hosszú idő multán, belföldön eszközlendő volna, mégis csak a felekezeti anyakönyvbe volna bejegyezhető és igy meghiúsittatnék az a czél, hogy egy meghatározott időponttól kezdve ezen tények tanúsítására ne két egymástól független anyakönyv vezettessék. A szakaszon ejtett egyéb módositványok csak annak szabatositását czélozzák. 2. és 3. §§. változatlanok. 4. §. (k. i. b. 4. §.) Minden anyakönyvi kerületben egy anyakönyvvezető és ha a szükség ugy kívánja, egy vagy több helyettes alkalmazandó. A helyettes csak az anyakönyvvezető akadályoztatása esetén van jogosítva eljárni. A helyettes saját nevében és saját felelősségére jár el. Jelen törvénynek az anyakönyvvezetőre vonatkozó rendelkezései a helyettesre is kiterjednek. Az első bekezdésben, szemben a közigazgatási bizottság szövegével, azon módosítás foglaltatik, hogy az anyakönyvvezetői helyettes kirendelése nem feltétlenül rendeltetik, hanem csak a szükséghez képest A bizottság tekintettel arra, hogy számos anyakönyvi kerületben a teendő