Képviselőházi irományok, 1892. XX. kötet • 619-652. sz.
Irományszámok - 1892-619. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése, az országgyüléshez, a szepes-olaszi-szepesváraljai helyi érdekű vasút engedélyezése tárgyában
íf 619. szám, Kiegészítő melléklet a szepesolaszi-szepesváraljai helyi érdekű vasútra vonatkozó -'i^-- *%> engedélyokirathoz. A szepesolaszi-szepesváraljai helyi érdekű gö'zmozdonyű vasút építésére és üzleti berendezésére vonatkozó feltételek, I. Általános liaíározmányok. A~m. kír. szab. kassa-oderbergi vasúttársaság Szepes-Olaszi—Váralja állomásától SzepesVáraljáig vezetendő vasút, mint rendes nyomtávú helyi érdekű gőzmozdonyú vasút az 1894. évi márczius hó 20-án kelt engedélyokirat 3. §-a értelmében a kereskedelemügyi m. kii*, minister által előzőleg helybenhagyandó tervek alapján s az alább következő részletes határozmányok szerint építendő ki s olykép rendezendő be, hogy a kiépített pályán a vonatok óránként 40 kilométer legnagyobb sebességgel közlekedhessenek. Engedélyes köteles az engedélyezett pálya számára beszerzendő sínekre és forgalmi eszközökre vonatkozó szállítási szerződéseket és feltétfüzeteketa nevezett ministerhezjóváhagyás végett előzetesen beterjeszteni, továbbá a pálya építésére vonatkozó szerződést is bemutatni, ez utóbbit azonban csak akkor, ha az épités átalányösszegért vállalkozónak adatik ki, vagy ha az építés kivitele a pénzbeszerzéssel is egybe van kötve. A pálya építésénél engedélyes az érvényben levő általános, valamint a helyhatósági építési és rendőri szabályokhoz, nemkülönben a helyi érdekű vasutakra vonatkozó m. kir. államrasuti szabványrajzokhoz is alkalmazkodni köteles. II. Alépítmény, A pálya alépítménye egy vágányra készítendő. A legnagyobb emelkedés, illetve esés 12°/o-al állapittatik meg. A kanyarulatoknak a nyilt pályán 200 méternél kisebb félátmérővel nem szabad birniok. A pálya szabványos koronaszélessége az alépítmény felszínében, vagyis a kavicságy alsó felületének magasságában mérve 4*o méter legyen. Görbületeknél a töltés külső oldala a túlemelésnek és a vágány kibővítésének megfelelően kiszélesbitendő. A töltések, azok magassága és anyagához képest \. x j% vagy í 1 /* lábas lejtőkkel létesítendők ; a bevágások lejtői pedig az anyag nemének és minőségének megfelelően állitandók elő. A vízszintesben, vagy csekély esésben fekvő bevágások oldalárkai megfelelő fenékeséssel bírjanak. Az anyagárkok külső lejtői egy lábasnál meredekebbek nem lehetnek, a töltés felőli lejtők ellenben ugyanoly rézsűvel készítendők, mint maguk a töltések. Az anyagárkok továbbá oly módon létesítendők, hogy azokból a viz lehetőleg lefolyást találjon, a nélkül azonban, bogy káros vízfolyások keletkezhessenek. A töltés lába s a nyitandó anyagárok közt legalább 0'8 méter széles padka hagyandó,— és ugyanily szélesnek kell lenni a kisajátítási védszalagnak is.
