Képviselőházi irományok, 1892. XX. kötet • 619-652. sz.
Irományszámok - 1892-637. Törvényjavaslat, a törvénykezési bélegekre és illetékekre vonatkozó törvények és szabályok módositásáról és kiegészitéséről
\u 637. szám. perreiidszerben különféle oly cselekmény, beadvány, irat stb., mely az érvényben álló bélyeges illetékszabályok szerint a külön bélyegkötelezettség tárgyát képezi. És mentül inkább fognak érvényesülni a perrendszer megváltoztatásától várható igazságügyi előnyök, a mái hátrányosabb helyzetbe juthat a kincstár eddigi bélyegjövedelme tekintetében, ha nem alkalmazkodik az új peres eljáráshoz. A pénzügyi hátrány jelentőségét az a \ körülmény fokozza, hogy a sommás eljárásra vonatkozó reform a peres ügyek túlnyomó zömét, vagyis több mint 90°/o-át érinti. A törvénykezést illető bélyeg- és illetékszabályoknak némi módosítása tehát elkerülhetlen. De e részleges szabályozásnál nem tartom szükségesnek, illetve ajánlatosnak a mostani bélyegadó-rendszer gyökeres megváltoztatását. Mindenekelőtt számba veendő, hogy a perrendnek különösen a sommás eljárásra vonatkozó megváltoztatása, melyhez alkalmazkodnunk kell, nem tekinthető maradandónak, hanem szintén csak mintegy előkészítő átmenetnek a végleges perrendszerhez. De nem is általános ez a változtatás, mert a rendes, vagyis írásbeli eljárás egyelőre ezentúlra is érvényben marad. Ehhez képest egyrészt nehéz volna az eddigi bélyegadó-rendszer helyett valamely jobb oly rendszert felállitani, mely a különböző birói eljárásban egyaránt alkalmazható volna. Másrészt a bélyeg- és illetékszabályok áttekinthetősége kétségkívül még inkább nehezíttetnék, ha a különböző birói eljárásokban különböző rendszerek szerint történnék az illeték kirovása. De mindettől eltekintve — a peres eljárásra nézve évtizedek óta érvényben álló bélyegadó-rendszer nálunk már annyira meghonosodott, hogy már ebből az okból is annál kevésbbé volna indokolva az áttérés valamely ismeretlen más illetékezési rendszerre, mivel a perrend megváltoztatásából keletkezhető pénzügyi hátrányok aránylag igen csekély módosításokkal, illetve felemelésekkel a mostani bélyegrendszer keretében is elháríthatok. Nem lehet különben kicsinyleni azokat a zavarokat, sem, melyekkel egy új illetékezési rendszer az igazságügyi reform átmeneti nehézségeit növelné. A törvénykezési bélyegilleték szabályozását önként érthetoleg abban a terjedelemben kellett terveznem, a melyben a perrend változás alá esik. Első sorban ama tételek szabályozására kellett súlyt fektetnem, melyek a megváltoztatott perrendszerben különös jelentőséggel bírnak. Ezt a szabályozást nem kizárólag a sommás szóbeli eljárás keretében, hanem nagyobbára az egész peres eljárásra kiterjedőleg hozom javaslatba. Szem előtt tartottam ugyanis azt, hogy a kívánatos egyszerűsítés és egyöntetűség szempontjából legalább azok a tételek egységes elvek szerint szabályoztassanak, melyeknél ez a birói eljárás különbözősége daczára mégis elérhető. Teljes megnyugvással utalhatok arra, hogy a jelen törvényjavaslatba felvett egyes intézkedéseknél nem tévesztettem szem elől a méltányosság kívánalmát sem. Másrészt a lehetőségig arra is figyelemmel voltam, hogy az adóztatás egyszerűsítése és szabatosabb körvonalozása által ugy az adózók, mint a kincstár érdeke biztosíttassák, s e mellett a pénzügyi hatóságok feladata is könnyittessék. Kétségtelen azonban, hogy a javaslatba hozott módosításokban némi felemelések is rejlenek. De ezek általánosságban eléggé indokolva vannak a kincstárt fenyegető veszteségek ellensúlyozásának mulhaflan szükségességével. Nem is kellene tehát arra a további különös indokra utalnom, hogy az igazságügyi és közigazgatási reform roppant költségei már éppen