Képviselőházi irományok, 1892. XVII. kötet • 551-589. , XLI-XLVIII. sz.
Irományszámok - 1892-551. „A mezőgazdaságról és mezőrendőrségről” szóló törvényjavaslat tárgyalására kiküldött külön bizottságnak
551. szám. i 551 . szám. „A mezőgazdaságról és mezőrendőrségről" szóló törvényjavaslat tárgyalására kiküldött külön bizottságnak jelentése, ugyanezen törvényjavaslat tárgyában. Azon félszázadot meghaladó időszak alatt, mely bennünket az 1840. évi IX. t.-czikk meghozatalától elválaszt, mezőgazdasági viszonyaink annyira megváltoztak, összes életviszonyaink annyira átalakultak, hogy egy ujabb mezőrendó'rségi törvény már régebben minden körben és minden irányban általánosan érzett szükséget képezett. Felismerték e szükséget az arra hivatott tényezők önrendelkezési jogunk visszanyerése után azonnal és már a hetvenes években látjuk nyomait az 1840. évi IX. t.-czikk revideálási kisérletének. Foglalkozott e kérdéssel azóta is mindenkori földmívelésügyi kormányunk, foglalkoztak azzal az országos gazdasági egyesületek, ismételten szaktanácskozmányok és egyértelműleg nyilvánult a szakkörök óhaja, hogy a hozandó ujabb törvényhozási intézkedés ne csak a mezőrendó'rségi ügyekre, hanem a mezőgazdaságnak egyéb, sürgős, mielőbbi megoldást igénylő kérdéseire is kiterjesztessék. Ily értelemben készült 1887. évben törvényjavaslat a mezőgazdaság és mezőrendőrségről, mely 1889. tavaszán nyújtatott be a házhoz s bizottsághoz is utasíttatott, ( de ebben nem tárgyaltathatott, mert a földmívelési kormányban beállott személyváltozás után visszavonatott. Ugyanily értelemben készült s a mezőrendőrség kérdésén kivül, előrehaladott mezőgazdaságunknak több, további halasztást alig szenvedhető fontos anyagi kérdését is öleli fel a jelentésünk tárgyát képező 440. számú törvényjavaslat. 'Bizottságunk mindezen kérdések fontossága, valamint mielőbbi korszerű megoldásának égető szüksége tudatában fogott és látott a törvényjavaslat tárgyalásához és miután a javaslatnak alapelveit helyeseknek ismerte el; miután ugy találta, hogy a földmívelési kormány helyes érzékkel állapította meg a tért, melyet egy mezőgazdasági törvénynek mai viszonyaink között el lehet és el kell foglalnia és alapos körültekintéssel jelölte meg a határokat, melyeken belül a helyi érdekek saját különleges viszonyaiknak megfelelőleg szabadon érvényesülhetnek; miután továbbá helyeselte a törvényjavaslat egészen végig vonuló és minden intézkedésében szem előtt tartott azon vezérelvet, hogy tekintettel Magyarország mezőgazdaságának vidékek KÉPVH. IROMÁNY. 1892—97. XVII. KÖTET. 1
