Képviselőházi irományok, 1892. XVII. kötet • 551-589. , XLI-XLVIII. sz.

Irományszámok - 1892-584. „A mezőgazdaságról és mezőrendőrségről” szóló törvényjavaslat tárgyalására kiküldött külön bizottságnak jelentése, az új szövegezés végett hozzá utasitott 37., 49., 54. és 94-ik §§., továbbá a Miklós Ödön, Andreánszky Gábor br., Ivánka Oszkár, Makfalvy Géza és Kolozsváry-Kiss István orsz. képviselők inditványai tárgyában

358 584. szám. •/. alatti melléklet az 584. számú irományhoz. 43. §. A birtokos engedélye nélkül vert mezei-, székes- vagy gyalogutak tilalmát, az illető birtokos kérelmére az első fokú hatóság a község területén és a szomszédos községekben kihirdettetni tartozik. 49. §. Az 1890. évi I-ső t.-cz. 134. §-a, mely szerint a fák az útárok külső szélétől számítva félméter s egymástól legalább tizenöt méter távolságra ültetendök akként, hogy egyik fa ne a másik oldalon lévő fával, hanem a fák közötti tér közepével legyen átellenben, hatályon kivül helyeztetik. Mely utak minő határidők alatt fásittassanak be, továbbá, hogy a fák bizonyos utaknál az úttestre vagy azon kivül és egymástól minő távolságra ültettessenek, s milyen fanemek ültetendök az összes utakra, tehát az államutakra nézve is, a törvényhatóságok határozzák meg. 54. §. 11a a káros állatok vagy növények a község határában oly tömegesen lépnek fel, hogy azoknak irtása csak törvényhatósági közerővel vagy az államsegély igénybevételével sikerülhet, ez esetben a törvényhatóság első tisztviselője azonnal foganatosítja a szükséges intézkedéseket és egyúttal haladéktalanul jelentést tesz a földmívelésügyi ministerhez, ki az esetet szakközegeivel megvizsgáltatja, azok által a szakszerű irtási eljárást megállapittatja és a végrehajtást szakközegeivel ellenőrizteti. Állami segély esetén az irtást állami szakközeg vezeti. Felhatalmaztatik továbbá a földmívelésügyi minister, hogy az állami segély és intézkedéssel foganatosíttatott irtások alkalmával, a ministeri szakközeg által elrendelt óvintézkedések következtében felmerülő és indokolt károkat megállapittassa és állami költségen megtéríttethesse. 94. §. Kihágást követ el és kétszáz koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő az: a) a ki gazdasági terményeket gyümölcsös kertből, szőlőből, faiskolából vagy a mezőről lop, vagy a ki másnak földtől el nem választott termékét jogosulatlanul leszedi, levágja vagy ellopja, a mennyiben a dolog értéke hatvan koronát meg nem halad. De ha ezen esetek valamelyikénél azon körülmények forognak fenn, melyeknél a lopás tekintet nélkül a dolog értékére' a büntető törvénykönyv 336-ik §-a szerint bűntettnek minősíttetik: az eset bűntettet képez akkor is, ha a lopott tárgy értéke a hatvan koronát meg nem haladja, azon kivétellel, hogy ha a gazdasági terményeknek az itt felsorolt helyekről való ellopása bemászás által vagy bekerített helyekről vitetik véghez, mely esetek kihágást képeznek, ha a lopott dolog értéke hatvan koronát meg nem halad ; b) a ki a szomszédra nézve káros határjelzést alkalmaz, — vagy a ki magán határ- és tilalmi jeleket jogosulatlanul szándékosan megsemmisít, elvisz, más helyre áttesz, megrongál vagy kiás;