Képviselőházi irományok, 1892. XVII. kötet • 551-589. , XLI-XLVIII. sz.

Irományszámok - 1892-584. „A mezőgazdaságról és mezőrendőrségről” szóló törvényjavaslat tárgyalására kiküldött külön bizottságnak jelentése, az új szövegezés végett hozzá utasitott 37., 49., 54. és 94-ik §§., továbbá a Miklós Ödön, Andreánszky Gábor br., Ivánka Oszkár, Makfalvy Géza és Kolozsváry-Kiss István orsz. képviselők inditványai tárgyában

584. szám. 359 c) a ki a gazdasági terményeket, a fákat és a csemetéket vagy gyümölcseit jogosulat­lanul rongálja, levágja, kitördeli, legalyazza vagy kiássa, a mennyiben az általa okozott kár hatvan koronánál nem nagyobb. Ezen esetekben az eljárás csak a károsult fél inditványára indítandó meg. A 6. pont esetében az eljárás, ha a kihágás köztereken vagy közutakon levő fákon és csemetéken követ­tetett el, hivatalból indítandó meg. 95. §. Kihágást követ el és kétszáz koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő az: a) a ki gazdasági czélra szolgáló megfigyelő eszközöket, hatósági jeleket vagy mérnöki jelvényeket jogosulatlanul rongál, megsemmisít, elvisz vagy más helyre áttesz, a mennyiben az általa okozott kár hatvan koronát meg nem halad; b) a ki jogosulatlanul zálogol; c) a ki jogos zálogolást meghiúsítani törekszik, a mennyiben cselekménye a büntető tör­vénykönyv 165. és 368. §. értelmében súlyosabb beszámítás alá nem esik; d) a ki mezei dülő-utat jogosulatlanul megszűkit, másfelé irányit, elszánt vagy megrongál; e) a ki, bár tulajdonát képező, szabadban lévő kórot, trágyát, tarlót, avart, nádast, tőze­get oly helyen meggyújt, hogy abból másnak kára származhat és azt felügyelet nélkül hagyja, vagy a ki másnak hasonló tulajdonán mulasztás vagy gondatlanságból tüzesetet idéz elő, a meny­nyiben a cselekmény a büntető törvény szerint büntettet vagy vétséget nem képez; f) a ki másnak területén jogosulatlanul legeltet; g) a ki apaállatot tenyész-igazolvány megszerzése nélkül másoknak tenyésztési czélokra átenged vagy a ki ily állatot másnemű állatokkal együtt a közös legelőre hajt; h) a ki másnak földjén jogosulatlanul szekerez vagy azon marhát hajt; i) a ki a vetésforgóra és legeltetésre nézve megállapított rendelkezéseket nem tartja meg; k) a ki nem arankamentes luczerna- vagy lóhere-magot termelés czéljából forga­lomba hoz; l) a ki kendert vagy lent nem a hatóság által kijelölt helyen és megállapított módozatok mellett áztat. Az eljárás a b), é), f), h) esetekben a károsult fél indítványára, az a), c), d), g), i), k), l) esetekben pedig hivatalból indítandó meg. 96. §. A mennyiben a jelen törvény 78-ik § ában foglalt intézkedés szerint, a szolgálatból elbocsátott vagy kilépő mezőőr, esküjének letételéről tanúskodó bizonyítványát és szolgálati jelvényét, legkésőbben a szolgálatból való eltávozása előtti napon a községi előljáróságaak át nem adná, kihágást követ el és egyszáz koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. 116. §. Azon költségek, melyek a hatóságok által ezen törvény alapján a birtokosok terhére elrendelt munkákból merülnek fel, közadók módjára hajtandók be.

Next

/
Thumbnails
Contents