Képviselőházi irományok, 1892. XVII. kötet • 551-589. , XLI-XLVIII. sz.

Irományszámok - 1892-563. A képviselőház igazságügyi bizottságának jelentése, „az örökösödési eljárásról” szóló törvényjavaslat tárgyában

278 563. szám A tárgyalásra megidézendő személyek kőre azon érdekek szem előtt tartásával van megállapítva, a melyeknek megóvásánál az örökösödési eljárás során gondoskodni kell. A. gyámhatóságnak értesítését ugy kelleit szabályozni, hogy a gyámhatóság megtehesse mindazok érdekének képviselete végett szükséges intézkedéseket, a kik hatósága alatt állanak, vagy a kiknek érdekéről esetleg gondoskodni köteles. A m. j. 52. §-ának harmadik bekezdése szerint oly esetben, midőn az örökhagyó olyan végintézkedés hátrahagyásával halt el, melyben egész hagyatékáról intézkedik: a kötelesrészre nem jogosított törvényes örökösök csak akkor idézendök meg, ha a végrendelet vagy az öröklési szerződés nincsen ellátva a törvényszabta alaki kellékekkel, vagy ha magok a törvényes örökösök támasztottak igényt. Erre nézve a bizottság szükségesnek tartja, hogy az utóbb jelzett esetben szahatosan meghatároztassék az igény támasztásának módja, s hogy a törvényes örökösök megidézését akkor sem lehessen mellőzni, ha ők vannak az örökség birtokában. Végül kapcsolatban az 5. §-szal arról is kell intézkedni, hogy annak az örökösnek megidézése elmaradhasson, a ki egész örökségét vagy egész örökrészét közokiratba vagy hitelesített magánokiratba foglalt jogügylettel átruházta. Ilyenkor az 5. §. rendelkezéséből folyólag az örökségnek vagy örökrésznek megszerzője lévén megidézendő, az örökség átruházójának megidézése mellőzhető, mert fel lehet tenni, hogy az átruházás tényleg megtörténvén, az örökőst az örökösödési eljárás fejleményei többé nem érdekelik. A m. j. 53. §. rendelkezése az 55. §-ban nyer kifejezést. Az 54. §-hoz (m. j. 54. §.). A módosítás, melyet a bizottság által javaslatba hozott szöveg a m. j.-nak fenti §-ával szemben feltüntet, annak a megfontolásán alapszik, hogy, a mint az már fentebb meg volt érintve, a gondnok kirendelése czélirányosan csak a gyámhatóságra bizható. Ennek kapcsán megfelelő szabály vétetett fel a tekintetben, mily módon és az eljárás mely stádiumában történjék a gondnok kinevezése iránti megkeresés. Az 55. §-hoz (m. j. 55. §,)• A §. első sorában a ^rendszerint^ szónak beszúrásával a bizottság jelezni kívánta, hogy a tárgyalás körébe eső teendők a körülményekhez képest a törvény különös rendelkezéseinek megfelelően változnak s hogy a következő felsorolás nem meríti ki a hagyatéki tárgyalás összes teendőit. A 6. pontnál eszközölt pótlás arra irányul, hogy a tárgyalás teljes anyagot nyújtson az osztály megtétele tekintetében s hogy a felek a tárgyalás során figyelmeztetve legyenek azokra a módozatokra, melyek mellett az osztályt létesíthetik. Az 57. §-hoz (m. j. 57. §.). Az öröklési jogot igazoló adatok utólagos előterjeszthetését a bizottság ahhoz az előfeltételhez óhajtja kötni, hogy a támasztott igény ne legyen nyilvánvalóan alaptalan. E mellett az előfeltétel mellett nem lehet kizárni, hogy a hagyatéki bíróság módot nyújthasson a mulasztás pótlására. Ez a lehetőség kevésbbé volna megadva, ha a bíróságnak azt kellene vizsgálnia, vájjon a nem igazolt igény valószinű-e? Á 62. §-hoz (m. j. 62. §.). Ezen §. szövegét a bizottság annak szern előtt tartásával állapította meg, hogy oly esetben, midőn az örökösödési jog nem vitás, a tárgyalás a megidézett örökös elmaradása