Képviselőházi irományok, 1892. XVI. kötet • 514-550. , XXII-XL. sz.

Irományszámok - 1892-523. Törvényjavaslat, a gyermekek vallásáról

26 523. szám. A szakasz első bekezdésében foglalt szabály abból indul ki, hogy arról is, ki a bevett vagy törvényesen elismert vallásfelekezetek egyikéhez sem tartozik, fel kell tenni, miszerint bir valamiféle vallási felfogással. Minthogy pedig ezen felfogás a bevett, vagy törvényesen elismert vallásfelekezetek tanaitól eltér: ezekkel szemben az illető egyén más s emezektől különböző vallásúnak tekintendő. A szakasz második bekezdése a jelzett szabályból folyó következményeket vonja le. Legyen szabad ezeknek közelebbi megvilágítására megint néhány példával élnem. A bevett vagy törvényesen elismert vallásfelekezeteken kiviil álló férj és ev. ref. hitvalású feleség házasságuk megkötése előtt a javaslat 1. §-a értelmében oly kép egyeztek meg, hogy a fiúgyermekek a róm. kath., a leányok pedig az ev. ref. vallást kövessék. Ha most a férj később szintén az ev. ref. hitvallásba lép be, akkor a megegyezés meg lesz változtatható, de csakis oly irányban, hogy most már a szülők közös vallása, t. i. az ev. ref. legyen az összes gyermekek vallása is. Vagy pedig ha pl. a nő a róm. kath. vallásra térne át s a férj ugyauebbe a vallásba lépne be, a megegyezés szintéii megváltoztatható lesz, de csakis az összes gyermekekre vonatkozólag á róm. kath. vallás javára. Ha ellenben az adott példában a megegyezés ugy szólt, hogy a fiúk az izraelita, a leányok pedig az ev. ref. vallást kövessék s a férj később a róm. kath. vallásba lép be, akkor most már az egész család keresztény lévén, a megegyezés a 3. §-nál fentebb a 2. pont alatt előadottak analógiájára lesz megváltoztatható. Csupán a szem előtt tartott két esetben volna változtatható a gyermekek vallása akkor is, ha megegyezés nem történvén, a 2. §-ban foglalt szabályok nyertek alkalmazást. Ha tehát a fentebb adott példában megegyezés nem történt s az atya az összes gyermekek vallásául az unitáriust állapította meg, később azonban maga is az ev. ref. hitvallásba lép be, akkor az összes gyermekek is ezen vallásba követik, mert a házasság most már tisztán ev. ref. felek közti, vagyis nem vegyes házassággá vált. Ha azonban az atya például a görög keleti vallásba lépne be, akkor a korábbi megállapítás továbbra is érinthetlen maradna. Ellenben ha később mindkét házasfél az izraelita vallásra térne át, illetőleg abba lépne be, akkor a gyermekek is ezen vallást követnék. Önként értetik, hogy a 7-ik életévet már túlhaladott gyermekekre a 3. és 4. §. végpontjában foglalt intézkedés szintén alkalmazást nyerne. 6. §. Ezen szakasz a törvénytelen gyermekekre vonatkozólag az 1868: LIII. t.-cz. 16. §-ának végpontiában foglalt rendelkezést tartja fenn, s azt csupán a változott körülményekkel s jelesül a vallás szabad gyakorlatáról szóló törvényjavaslat intézkedéseivel hozza összhangba. Ebben rejlik indoka az első bekezdésben foglalt megszorításnak, mely a 2. §. első bekezdésében foglalt s fentebb már részletesen megvilágított megszorítással teljesen azonos. A szakasz második bekezdése természetszerű folyománya a 2. §. utolsó két pontjában foglaltaknak. Ehhez képest a bevett, vagy törvényesen elismert vallásfelekezeteken kivül álló anya maga lesz jogositva megállapítani azon bevett, vagy törvényesen elismert vallást, melyben törvénytelen gyermekei nevelendők lesznek. A mennyiben pedig ezen jogával nem él, az a gyámhatóságra szálland át. A szakasz utolsó bekezdése teljesen a jelenleg; fennálló szabályokat tartja fenn, azért, mert a jelen javaslatban foglalt többi rendelkezések alkalmazására a törvénytelen gyermekeknél, hol családi életről szó sem lehet, egyáltalán nincs szükség.